AASE.
(utána megy),
Jó, jó, tán tagadnád,
Lundeben a minap is,
Mikor mint a bokros marhák
Verekedtek, czivakodtak.
Mint az ebek, marakodtak,
Ott voltál te magad is.
Hát Aslakot, a kovácsot
Nem igaz, hogy úgy levágtad,
Hogy megrándult csípeje?
Tán csak a kis ujja? he?