Bibliotheca Polyglotta

Peer Gynt

SOLVEJG
(synger sagte)
Sov du, dyreste gutten min!
Jeg skal vugge dig, jeg skal våge. –
Gutten har siddet på sin moders fang.
De to har leget hele livsdagen lang.
Gutten har hvilet ved sin moders bryst
hele livsdagen lang. Gud signe dig, min lyst!
Gutten har ligget til mit hjerte tæt
hele livsdagen lang. Nu er han så træt.
Sov du, dyreste gutten min!
Jeg skal vugge dig, jeg skal våge!

SOLVEIG
[sings softly]
Sleep thou, dearest boy of mine!
I will cradle thee, I will watch thee —
The boy has been sitting on his mother’s lap.
They two have been playing all the life-day long.
The boy has been resting at his mother’s breast
all the life-day long. God’s blessing on my joy!
The boy has been lying close in to my heart
all the life-day long. He is weary now.
Sleep thou, dearest boy of mine!
I will cradle thee, I will watch thee.

SOLVEJG
(singt leise:)
Schlaf denn, teuerster Junge mein!
Ich wiege Dich und ich wache. –
Auf meinem Schoß hat mein Junge gescherzt,
Hat ihn seine Mutter sein Lebtag geherzt.
An Mutters Brust hat mein Junge geruht,
Sein Lebtag. Gott segne Dich, mein einzigstes Gut!
An meinem Herzen zunächst war sein Platz,
Sein Lebtag. Jetzt ist er so müd’, mein Schatz.
Schlaf denn, teuerster Junge mein!
Ich wiege Dich und ich wache!

SOLVEJG.
(halkan dalol).
Aludj, aludj, én gyermekem,
Ringatlak én, virasztlak.
A gyermek anyja ölin ült,
Úgy játszott véle, úgy örült.
S a gyermek anyja kebelén,
Míg él, en édes kicsikém.
És az ölemben addig ült.
Mígnem pihent, mert kimerült.
Aludj, aludj, én gyermekem,
Ringatlak én, virasztlak.

SOLVEJG
(halkan énekel)
Csak aludj el, drága fiam!
Rengetlek, az álmodat őrzöm.
Az anya karján hordozta fiát,
s vele játszogatott egy életen át.
A fiú az anya keblére simúlt
egy életen át. Áldott ez a múlt!
A fiam pihent az anyja szivén
egy életen át. Fáradt ma szegény.
Csak aludj el, drága fiam!
Rengetlek, az álmodat őrzöm.

Сольвейг
(тихо поет)
Спи, мой мальчик, спи, дорогой,
Я твою колыбель качаю.
Мальчика держит в объятьях мать,
Дружно весь век они будут играть.
Мальчик приник к материнской груди.
На весь век его, боже, от зла огради!
Мальчик мой рядышком пробыл со мной
Весь свой век. А теперь он устал, мой родной.
Спи, мой мальчик, спи, дорогой,
Я твою колыбель качаю.

索尔薇格
你一直在我的信念里，在我的希望里，在我的爱情里。

Nor Ibsen (1867) line no. 5,498; Eng Archer (1892); Ger Morgenstern (1901); Hun Károly Sebestyén (1903); Hun Áprily (1952); Rus Карп (1972); Xiao Qian 萧乾 (1975); Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=record&uid=e7d630c2-a7bf-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display