Bibliotheca Polyglotta

Lille Eyolf (Little Eyolf)

Complete text

ANDEN AKT

(En liden, trang dal i Allmers’s skog nede ved stranden. Høje, gamle træer til venstre luder ud over stedet. Nedover bakkedraget i baggrunden fosser en bæk, som taber sig mellem stene i skogranden. En sti slynger sig langs bækken. Til højre står kun enkelte træer, mellem hvilke fjorden skimtes. Foran ses hjørnet af et bådskur med en optrukken båd. Under de gamle træer til venstre står et bord med bænk og et par stole, alt tømret af tynde birkestammer. Det er en tung, regnfuld dag med drivende tågeskyer.)
(Alfred Allmers, klædt som før, sidder på bænken og støtter armene mod bordet. Hans hat ligger foran ham. Han stirrer ubevægelig og åndsfraværende frem for sig ud over vandet.)
(Lidt efter kommer Asta Allmers ned ad skogstien. Hun bærer opslået paraply.)

ACT SECOND

[A little narrow glen by the side of the fiord, on ALLMERS’S property. On the left, lofty old trees overarch the spot. Down the slope in the background a brook comes leaping, and loses itself among the stones on the margin of the wood. A path winds along by the brook-side. To the right there are only a few single trees, between which the fiord is visible. In front is seen the corner of a boat-shed with a boat drawn up. Under the old trees on the left stands a table with a bench and one or two chairs, all made of thin birch-staves. It is a heavy, damp day, with driving mist wreaths.]
[ALFRED ALLMERS, dressed as before, sits on the bench, leaning his arms on the table. His hat lies before him. He gazes absently and immovably out over the water.]
[Presently ASTA ALLMERS comes down the woodpath. She is carrying an open umbrella.]

MÁSODIK FELVONÁS

(Keskeny völgytisztás Almers erdejében a part mellett, balról nagy, terebélyes fák, sürün, messze benyúló lombozattal. A háttérben a dombról patak csörgedez, amely sziklák között tűnik el az erdő szélén, mellette ösvény vezet. Előtérben egy hajószín sarka látható a partra húzott csónakkal. A vén fák alatt asztal, székek vékony nyirágakból. Komor, esős az idő, ködfelhők úsznak a levegőben)
(Almers Alfréd ugyanazon öltözetben, mint előbb, ül a padon, az asztalon könyököl, kalapja előtte. Mereven, mozdulatlanul bámul a viz színére. Egy idő múlva Ásta jön az ösvényen, nyitott ernyővel)

第二幕

（靠近海峡，在沃尔茂的地产上，横着一条狭长的小山沟。左边，一片高大古树在山沟上好像张了一把伞。从后方山坡上，流下一道溪水来，流到林子边缘的石堆里就不见了。沿溪有一条曲曲弯弯的小路。右边，只有稀稀拉拉几棵树，各自独立，谁也不挨着谁，从树缝里看得见海峡。在前方，可以看见船坞的一角，船坞里停着一条小船。古树底下偏左，摆着一张桌子、一条长凳、一两把椅子，都是白桦细木条做的。天气沉闷潮湿，空中飘荡着雾圈。）
（沃尔茂服装未改，坐在长登上，两只胳臂搭在桌子上。他的帽子摆在面前。他一动不动地呆望着海水出神。）
（过不多时，艾斯达沿着林间小路走下来，手里拿着一把张开的伞。）

ASTA
(går stille og varsomt hen til ham).
Du skulde ikke sidde her nede i gråvejret, Alfred.

ASTA.
[Goes quietly and cautiously up to him.]
You ought not to sit down here in this gloomy weather, Alfred.

ASTA
(halkan, vigyázva közeledik)
Alfréd, ilyen ködös, borult időben nem kellene idelent lenned.

艾斯达
（轻轻悄悄地走到他旁边）
艾尔富吕，这么阴沉沉的天气，你不该在这儿坐着。

ALLMERS
(nikker langsomt uden at svare).

ALLMERS.
[Nods slowly without answering.]

ALMERS
(lassan bólint és hallgat)

沃尔茂
（慢慢地点点头不答话）

ASTA
(slår paraplyen sammen).
Jeg har gåt så længe og ledt efter dig.

ASTA.
[Closing her umbrella.]
I have been searching for you such a long time.

ASTA
(becsukja az ernyőt)
Sokáig szaladgáltam utánad, Alfréd.

艾斯达
（把伞关好）
我找了你那么大半天。

ALLMERS
(udtryksløst).
Tak.

ALLMERS.
[Without expression.]
Thank you.

ALMERS
(közönnyel)
Köszönöm.

沃尔茂
（脸上呆板板的）
谢谢你。

ASTA
(flytter en stol og sætter sig hos ham).
Har du siddet længe her nede? Hele tiden?

ASTA.
[Moves a chair and seats herself close to him.]
Have you been sitting here long? All the time?

ASTA
Már rég ülsz itt? Mozdulatlanul?

艾斯达
（拉过一把椅子，挨着他坐下）
你是不是在这儿坐了半天了？一动都没动？

ALLMERS
(svarer ikke. Om lidt siger han):
Nej, jeg kan ikke fatte det. Jeg synes, det er så rent umuligt, – dette her.

ALLMERS.
[Does not answer at first. Presently he says.]
No, I cannot grasp it. It seems so utterly impossible.

ALMERS
(nem felel, kis idő múlva)
Nem tudom elhinni — lehetetlennek tartom — mindezt.

沃尔茂
（最初不答话，过了会儿才说话）
这件事我实在想不透。我觉得绝不会有。

ASTA
(lægger deltagende hånden på hans arm).
Du stakkers Alfred.

ASTA.
[Laying her hand compassionately on his arm.]
Poor Alfred!

ASTA
(részvéttel)
Szegény Alfréd!

艾斯达
（把手搁在他的胳臂上，怪可怜他）
艾尔富吕，可怜！

ALLMERS
(stirrer på hende).
Er det da også virkelig sandt, Asta? Eller er jeg ble’t gal? Eller drømmer jeg bare? Å, om det bare var en drøm! Tænk, hvor dejligt, hvis jeg nu vågned!

ALLMERS.
[Gazing at her.]
Is it really true then, Asta? Or have I gone mad? Or am I only dreaming? Oh, if it were only a dream! Just think, if I were to waken now!

ALMERS
(reá bámul)
Hát igaz mindez, Ásta? Vagy én őrültem meg? Vagy tán csak álmodom? Ó, bár álom lenne — milyen jó lenne, ha már felébrednék!

沃尔茂
（目不转睛地瞧着她）
艾斯达，这么说，难道是真的吗？再不然，莫非是我神经错乱了？还是我正在做梦？嗳，但愿这是一场梦！我现在能醒过来多么好！

ASTA.
Å, om jeg så sandt kunde vække dig.

ASTA.
Oh, if I could only waken you!

ASTA
Adná az Isten, hogy föl tudnálak ébreszteni!

艾斯达
我恨不能把你叫醒！

ALLMERS
(ser ud over vandet).
Hvor ubarmhjertig fjorden ser ud idag. Ligger så tung og døsig. Blygrå, – med gule glimt, – og spejler regnskyerne.

ALLMERS.
[Looking out over the water.]
How pitiless the fiord looks to-day, lying so heavy and drowsy--leaden-grey--with splashes of yellow--and reflecting the rain-clouds.

ALMERS
(a vizre néz)
Milyen irgalmatlannak látszik ma is az öböl! Nehézkesen, álmosan fekszik itt — ólomszürkén, sárga fénysávokkal tükrözi vissza a lomha felhőket.

沃尔茂
（呆望着外头的海水）
今天的海峡多无情，看上去呆板板昏沉沉的，死灰颜色，中间夹着几片黄色，反射出天上裹雨的云彩。

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=5e478a9a-ba9d-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display