Bibliotheca Polyglotta

John Gabriel Borkman

Complete text

FRU WILTON.
Ja heldigvis. Siden han var så elskværdig at se indom til mig, – for lille Fridas skyld.

MRS. WILTON.
Yes, fortunately. He was good enough to look in at my house-- to call for Frida.

VILTONNÉ.
Olyan szerencsés véletlen volt. Mivel, olyan kedves volt, hogy beszólt hozzám — a kis Frida végett.

威尔敦太太
是，巧得很。承他到我家里--- 来找富吕达。

FRU BORKMAN
(tørt).
Du, Erhart, – jeg vidste ellers ikke, at du kendte den familie, – disse Hinkels.

MRS. BORKMAN.
[Drily.]
But, Erhart, I did not know that you knew that family-- those Hinkels?

BORKMANNÉ.
(Szárazon.)
Hallod — Erhard, — különben én nem tudtam, hogy te ismered azt a családot, — azokat a Hinkeléket.

博克曼太太
（冷淡地）
遏哈特，我并不知道你认识那一家--- 欣克尔那一家。

ERHART
(irriteret).
Nej, egentlig kender jeg dem jo ikke heller. (tilføjer lidt utålmodig.) Du véd visst selv bedst, du mor, hvad folk jeg kender og ikke kender.

ERHART.
[Irritated.]
No, I don’t exactly know them. [Adds rather impatiently.] You know better than anybody, mother, what people I know and don’t know.

ERHARD.
(Kissé felpuskaporozva.)
Nem, hiszen tulajdonképpen nem is ismerem őket. Egyébiránt, te legjobban tudod anyám, hogy kiket ismerek, kiket nem.

遏哈特
（心烦）
我也不大认识他们。（颇不耐烦地）妈妈，什么人我认识，什么我不认识，你比谁都清楚。

FRU WILTON.
Å pyt! I det hus blir man snart kendt! Glade, lystige, gæstfri folk. Fuldt op af unge damer.

MRS. WILTON.
Oh, it doesn’t matter! They soon put you at your ease in that house! They are such cheerful, hospitable people--the house swarms with young ladies.

VILTONNÉ.
Ejh mit! Abban a házban az ember hamar ismerkedik! Jókedvű, vendégszerető emberek. Egy egész sereg ifjú hölgy.

威尔敦太太
啊，没关系！一到他们家，你就会觉得很自在！他们是非常快活、非常好客的人--- 家里有好些年轻女人。

FRU BORKMAN
(med eftertryk).
Kender jeg min søn ret, så er ikke det egentlig noget selskab for ham, fru Wilton.

MRS. BORKMAN.
[With emphasis.]
If I know my son rightly, Mrs. Wilton, they are no fit company for him.

BORKMANNÉ.
(Nyomatékkal.)
Kedves nagysád, jól ismerem a fiamat, akkor az nem neki való társaság.

博克曼太太
（着重地）威尔敦太太，如果我没看错我儿子的话，那些人不适宜做他的朋友。

FRU WILTON.
Men Herregud, kære frue, han er da ung, han også!

MRS. WILTON.
Why, good gracious, dear lady, he is young, too, you know!

VILTONNÉ.
De édes Istenem, asszonyom! hiszen ö is csak fiatal!

威尔敦太太
嗳呀，夫人，你要知道，他也是年轻人啊！

FRU BORKMAN.
Ja lykkeligvis er han ung. Det vilde ikke være godt andet.

MRS. BORKMAN.
Yes, fortunately he’s young. He would need to be young.

BORKMANNÉ.
Igen, szerencsére fiatal. Szomorú volna, ha nem volna az.

博克曼太太
是啊，幸而他年轻。他不年轻不行啊。

ERHART
(dølger sin utålmodighed).
Ja, ja, ja, mor, – det er jo en selvfølge, at jeg ikke går der hen til disse Hinkels iaften. Jeg blir naturligvis her hos dig og tante Ella.

ERHART.
[Concealing his impatience.]
Well, well, well, mother, it’s quite clear I can’t got to the Hinkels’ this evening. Of course I shall remain here with you and Aunt Ella.

ERHARD.
(Titkolt türelmetlenséggel.)
Nos, hogyne, önként érthető, édes anyám — hogy ma este nem megyek Hinkelékhez. Természetes, hogy itt maradok veled és Ella nénivel.

遏哈特
（忍着烦躁）算了，算了，妈妈，今晚我分明去不成欣克尔家人。不用说，我得在这儿陪着你和艾勒姨妈。

FRU BORKMAN.
Det vidste jeg nok, min kære Erhart.

MRS. BORKMAN.
I knew you would, my dear Erhart.

BORKMANNÉ.
Tudtam én ezt jól, édes Erhardom.

博克曼太太
我早就知道你愿意陪我们，亲爱的遏哈特。

ELLA RENTHEIM.
Nej, Erhart, – for min skyld må du endelig ikke la’ dig afholde –

ELLA RENTHEIM.
No, Erhart, you must not stop at home on my account----

ELLA.
Nem, Erhard, én miattam ne tartózkodjál.

艾勒·瑞替姆
不，遏哈特你千万别为了我不去。

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=6f32f528-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display