Bibliotheca Polyglotta

John Gabriel Borkman

Complete text

BORKMAN
(står et øjeblik stille og lytter; så går han ilsomt ned på gårdspladsen).
Nu er jeg udenfor muren, Ella! Nu får de mig aldrig fat mere!

BORKMAN.
[Stands silent for a moment, and listens; then goes hastily down the steps and out into the open space.]
Now I am outside the walls, Ella! Now they will never get hold of me again!

BORKMAN.
(Egy darabig hallgatózva áll; azután hirtelen lemegy az udvarra.)
Most kijutottam a falak közül, Ella! Most nem kapnak meg többet!

博克曼
（站着静听了会儿，然后急忙下台阶，走到空场上）
艾勒，现在我在墙外头了！他们没法儿再抓我了！

ELLA RENTHEIM
(nede hos ham).
Men du er jo fri mand derinde også, John. Kan gå og komme ganske som du selv vil.

ELLA RENTHEIM.
[Who has gone down to him.]
But you are a free man in there, too, John. You can come and go just as you please.

ELLA.
(Lement utána!)
De te odabenn is szabad ember vagy, John. Jöhetsz-mehetsz egészen tetszésed szerint.

艾勒·瑞替姆
（陪他走下来）
你在屋里也有自由啊，约翰。你可以随便出入。

BORKMAN
(sagte, ligesom i skræk).
Aldrig under tag igen! Her ude i natten er det så godt at være. Gik jeg op på salen nu, – loft og vægge vilde skrumpe sig sammen. Knuge mig. Klemme mig flad som en flue –

BORKMAN.
[Softly, as though in terror.]
Never under a roof again! It is so good to be out here in the night. If I went up into the gallery now, ceiling and walls would shrink together and crush me--crush me flat as a fly.

BORKMAN.
(Halkan, mintha rémületben beszélne.)
Soha többé fedél alá! Oly jó idekünn az éjszakában. Ha most megint fölmennék a terembe, — összezsugorodnának a falak, a tető. — Agyonnyomnának. Összelapitanának mint egy legyet. —

博克曼
（低声，好像心里害怕）
我再也不进屋了！在这外头过夜，舒服极了。如果我现在再上楼，墙和天花板都会挤到一块儿，把我像苍蝇一样压得扁扁的。

ELLA RENTHEIM.
Men hvor vil du da hen?

ELLA RENTHEIM.
But where will you go, then?

ELLA.
De hát hová mennél?

艾勒·瑞替姆
那么，你想到什么地方去？

BORKMAN.
Bare gå og gå og gå. Se, om jeg kan vinde frem til frihed og til liv og til mennesker igen. Vil du gå med mig, Ella?

BORKMAN.
I will simply go on, and on, and on. I will try if I cannot make my way to freedom, and life, and human beings again. Will you go with me, Ella?

BORKMAN.
Csak menni, menni odább, mindig odább. Hadd látom: elérhetem-e a szabadságot, az életet, az embereket. Velem akarsz jönni Ella?

博克曼
我只想前进，前进，前进。我想试试，能不能再找着自由、生命和人类。你愿意不愿意跟我一块儿走，艾勒？

ELLA RENTHEIM.
Jeg? Nu?

ELLA RENTHEIM.
I? Now?

ELLA.
Én? Most?

艾勒·瑞替姆
我？现在就走吗？

BORKMAN.
Ja, ja, – nu straks!

BORKMAN.
Yes, at once!

BORKMAN.
Igen, — most mindjárt!

博克曼
对，马上就走！

ELLA RENTHEIM.
Men hvor langt da?

ELLA RENTHEIM.
But how far?

ELLA.
Dehát meddig?

艾勒·瑞替姆
要走多远呢？

BORKMAN.
Så langt jeg bare kan.

BORKMAN.
As far as ever I can.

BORKMAN.
A meddig csak bírok.

博克曼
尽我的力量走。

ELLA RENTHEIM.
Å, men tænk dig da om. Ude i denne våde, kolde vinternatten –

ELLA RENTHEIM.
Oh, but think what you are doing! Out in this raw, cold winter night----

ELLA.
Ah, gondold meg. Ki a nedves, téli éjszakába —

艾勒·瑞替姆
然而你该想想！这么阴寒潮湿的冬夜，待在外头---

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=70daf8c6-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display