ELLIDA.
Nå da! Jeg får prøve på det. Hvorledes vil De, som en fornuftig mand, kunne forklare Dem at – (ser ud og afbryder.) Vent til siden. Her kommer nok besøg.
(Lyngstrand kommer ude på vejen fra venstre og går ind i haven. Han har en blomst i knaphullet og bærer en stor smuk buket, omviklet med papir og silkebånd. Han standser og nøler lidt uviss ved verandaen.)
ELLIDA.
Well, then, I’ll try to. How will you, as a sensible man, explain to yourself that--(Looks round, and breaks off.) Wait a moment. Here’s a visitor.
(LYNGSTRAND comes along the road, and enters the garden. He has a flower in his button-hole, and carries a large, handsome bouquet done up in paper and silk ribbons. He stands somewhat hesitatingly and undecidedly by the verandah.)
艾梨达
（走到凉亭口）凌格斯川先生，你是不是找那两个女孩子？
ELLIDA
Jó, legyen. Megpróbálom. Mivel magyarázná meg értelmes ember létére magának, hogy... (Kinéz és elhallgat) Majd később. Várnia kell. Látogató érkezett.
(Lyngstrand bukkan fel balról az úton, és belép a kertbe. Gomblyukában virág, kezében papírba burkolt, selyemszalaggal átkötött nagy csokor. Kissé tétován és határozatlanul megáll a veranda előtt)
