You are here: BP HOME > MI > John Gabriel Borkman > fulltext
John Gabriel Borkman

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages
Choose display
  • Enable images
  • Enable footnotes
    • Show all footnotes
    • Minimize footnotes
Search-help
Choose specific texts..
John Gabriel Borkman
    Click to Expand/Collapse Option Complete text
Click to Expand/Collapse OptionTitle
Click to Expand/Collapse OptionDramatis personæ
Click to Expand/Collapse OptionStage
Click to Expand/Collapse OptionACT I
Click to Expand/Collapse OptionACT II
Click to Expand/Collapse OptionACT III
Click to Expand/Collapse OptionACT IV
Back to library
ELLA RENTHEIM
(i stærkt indre oprør).
Barmhjertighed, siger du! Haha! Jeg har aldrig kendt noget til barmhjertighed – siden du sveg mig. Jeg kunde det ligefrem ikke. Kom der et fattigt, forsultent barn ind i mit køkken og frøs og græd og bad om lidt mad, så lod jeg kokkepigen besørge det. Følte aldrig nogen trang til at ta’ barnet ind til mig selv, varme det ved min egen ovn, glæde mig ved at sidde og se på, at det fik spise sig mæt. Og jeg havde da aldrig været slig i min ungdom; det mindes jeg så grant! Det er dig, som har gjort det ørkentomt og ørkengoldt indeni mig – og udenom også! 
ELLA RENTHEIM.
[In strong inward emotion.]
Pity! Ha, ha! I have never known pity, since you deserted me. I was incapable of feeling it. If a poor starved child came into my kitchen, shivering, and crying, and begging for a morsel of food, I let the servants look to it. I never felt any desire to take the child to myself, to warm it at my own hearth, to have the pleasure of seeing it eat and be satisfied. And yet I was not like that when I was young; that I remember clearly! It is you that have created an empty, barren desert within me--and without me too! 
ELLA.
(heves, belső felindulással.)
Könyörületességből mondod?! Haha! Én nem ismertem könyörületet, mióta te elhagytál. Egyszerűen, nem voltam rá képes. Ha bejött egy nyomorult, kiéhezett gyermek — a konyhámba, a ki fázott, a ki sírt és enni kért, rábíztam a szakácsnéra, hogy az gondoskodjék rúla. Sohasem éreztem annak a szükségét, hogy azt a gyermeket bevigyem magamhoz, hogy fölmelengessem a saját kályhámnál, hogy gyönyörködjem abban a látványban, a mint ott ül és jóllakik. Pedig fiatal koromban nem voltam ilyen ; erre oly tisztán emlékszem! Te vagy az, a ki ezt a sivárságot ezt a kietlen űrt okoztad bennem és kívülem is! 
艾勒·瑞替姆
（内心激烈震动）
可怜！ 哈哈！ 自从你把我甩掉以后，我不知道什么叫可怜！ 我不会可怜别人。如果有个挨饿的苦孩子走进我的厨房，身上打颤，嘴里哭喊，向我讨点东西吃，我会让用人去照料。我决不想把孩子带在自己身边，叫他在我的火炉旁边取暖，瞧他吃东西，并且吃得饱饱的。然而我年轻时候却并不这样，我记得清清楚楚！ 你在我心里--- 并且在我周围--- 铺设了一片空旷荒凉的沙漠！ 
BORKMAN.
Bare ikke for Erhart. 
BORKMAN.
Except only for Erhart. 
BORKMAN.
Csak Erhard iránt nem. 
博克曼
遏哈特是例外？ 
ELLA RENTHEIM.
Nej. Ikke for din søn. Men ellers for alt, alt, hvad som levende rører sig. Du har bedraget mig for en mors glæde og lykke i livet. Og for en mors sorger og tårer også. Og det turde kanske være det dyreste tab for mig, du. 
ELLA RENTHEIM.
Yes, except for your son. But I am hardened to every other living thing. You have cheated me of a mother’s joy and happiness in life--and of a mother’s sorrows and tears as well. And perhaps that is the heaviest part of the loss to me. 
ELLA.
Nem. A te fiad iránt nem. De ő rajta kivül minden iránt, a mi él és létezik. Te az anya örömétől és boldogságától raboltad meg az életemet. És a gondjaitól és könyeitől is. És végre is ez volt rám nézve a legsúlyosabb veszteség. 
艾勒·瑞替姆
对了，你儿子是例外。然而对于一切别的活东西我的心肠都变硬了。我被你骗掉了做母亲的快乐和做人的乐趣--- 以及做母亲的悲哀和眼泪。这也许是我最大的损失。 
BORKMAN.
Siger du det, Ella? 
BORKMAN.
Do you say that, Ella? 
BORKMAN.
Azt hiszed Ella? 
博克曼
你为什么说这话，艾勒？ 
ELLA RENTHEIM.
Hvem véd? Det var kanske en mors sorger og tårer, som havde tjent mig bedst. (i stærkere bevægelse.) Men jeg kunde ikke slå mig til tåls med tabet dengang! Og derfor så tog jeg Erhart til mig. Vandt ham helt. Vandt hele hans varme, tillidsfulde barnehjerte for mig, – indtil –. Åh! 
ELLA RENTHEIM.
Who knows? It may be that a mother’s sorrows and tears were what I needed most. [With still deeper emotion.] But at that time I could not resign myself to my loss; and that was why I took Erhart to me. I won him entirely. Won his whole, warm, trustful childish heart--until---- Oh! 
ELLA.
Ki tudja? Egy anya gondjai és könyei talán megmentettek volna. (Fokozódó felindulással.)
De akkor nem bírtam abba a veszteségbe belenyugodni! Azért vettem magámhoz Erhardot. Megnyertem az ő meleg, bizalommal teli gyermek szivét, — egészen addig a napig — ó! 
艾勒·瑞替姆
谁知道？ 也许做母亲的悲哀和眼泪是我最需要的东西。（越发伤心）然而那时候我不甘心受损失，所以我就把遏哈特带在身边。他全心全意地爱我，他的热烈天真的童心整个儿都在我身上--- 一直到--- 
BORKMAN.
Indtil hvad? 
BORKMAN.
Until what? 
BORKMAN.
Meddig? 
博克曼
一直到什么时候？ 
ELLA RENTHEIM.
Indtil hans mor, – hans kødelige mor, mener jeg, tog ham fra mig igen. 
ELLA RENTHEIM.
Until his mother--his mother in the flesh, I mean--took him from me again. 
ELLA.
A míg az anyja, — a szülő anyja, vissza nem vette tőlem. 
艾勒·瑞替姆
一直到他的母亲--- 他的生身母亲--- 从我手里把他要回去的时候为止。 
BORKMAN.
Han måtte vel fra dig igen. Her ind til byen. 
BORKMAN.
He had to leave you in any case; he had to come to town. 
BORKMAN.
El kellett tőled jönnie. Ide, a városba. 
博克曼
反正他总得离开你，他不能不进城。 
ELLA RENTHEIM
(vrider hænderne).
Ja, men jeg bærer ikke forladtheden, du! Ikke tomheden! Ikke tabet af din søns hjerte! 
ELLA RENTHEIM.
[Wringing her hands.]
Yes, but I cannot bear the solitude-- the emptiness! I cannot bear the loss of your son’s heart! 
ELLA.
(kezeit tördeli.)
Igen, de értsd meg, hogy én ezt az elhagyatottságot nem birom elviselni. Ezt a pusztaságot! A fiad szivének az elvesztését! 
艾勒·瑞替姆
（绞弄两手）
不错，可是我受不了那种寂寞--- 空虚！ 他对我变心，我不能忍受！ 
BORKMAN
(med et ondt udtryk i øjnene).
Hm, – det har du visst ikke mistet, Ella. Man mister ikke lettelig hjerter til fromme for nogen her nedenunder – i stueetagen. 
BORKMAN.
[With an evil expression in his eyes.]
H’m--I doubt whether you have lost it, Ella. Hearts are not so easily lost to a certain person--in the room below. 
BORKMAN.
(szemei gyűlöletes kifejezést öltenek)
Hm, — azt semmi esetre sem vesztetted el Ella. Az, — odalenn a földszinten, nem egykönnyen hódit el sziveket az emberektől. 
博克曼
（眼睛里有恶意）
唔--- 我看他并没对你变心。楼下那个人不容易叫人喜欢。 
ELLA RENTHEIM.
Jeg har mistet Erhart her. Og hun har vundet ham igen. Eller nogen anden også. Det lyser da noksom ud af de breve, han skriver til mig en gang imellem. 
ELLA RENTHEIM.
I have lost Erhart here, and she has won him back again. Or if not she, some one else. That is plain enough in the letters he writes me from time to time. 
ELLA.
Én itt vesztettem el Erhardot. És ő visszanyerte. Vagy még egy más nő is. Ez elég világosan kitűnik azokból a levelekből, miket néha-néha ír. 
艾勒·瑞替姆
遏哈特已经不在我手里了，她又把他拉回去了。如果不是她，那就是别人。从遏哈特屡次给我的信里，这件事可以看得很清楚。 
BORKMAN.
Er det altså for at hente ham hjem til dig, at du kommer her? 
BORKMAN.
Then it is to take him back with you that you have come here? 
BORKMAN.
Tehát azért jöttél, hogy őt visszavidd? 
博克曼
这么说，你上这儿来，为的是想把他带回去？ 
ELLA RENTHEIM.
Ja, ifald det så sandt var gørligt, da –! 
ELLA RENTHEIM.
Yes, if only it were possible----! 
ELLA.
Oh, ha az lehetséges volna, akkor —! 
艾勒·瑞替姆
对了，假使做得到的话。 
BORKMAN.
Gørligt er det jo, hvis du endelig så vil ha’ det. For du har jo det største og første krav på ham. 
BORKMAN.
It is possible enough, if you have set your heart upon it. For you have the first and strongest claims upon him. 
BORKMAN.
Lehetségesnek lehetséges, ha te egyáltalában úgy akarod. Hiszen neked van hozzá első és legtöbb jogod. 
博克曼
很容易做到，如果你决意要做的话，因为你在他身上有最优先、最有力的权利。 
ELLA RENTHEIM.
Å, krav, krav! Hvad gælder da krav her? Har jeg ham ikke frivillig, – så har jeg ham slet ikke. Og det er det, jeg må! Helt og udelt må jeg ha’ mit barns hjerte nu! 
ELLA RENTHEIM.
Oh, claims, claims! What is the use of claims? If he is not mine of his own free will, he is not mine at all. And have him I must! I must have my boy’s heart, whole and undivided--now! 
ELLA.
Ah, jog! Mit ér itt a jog? Ha önkényt nem birom, — sehogysem birom. De éppen ezt akarom! Egész osztatlanul akarom bírni a gyermekem szivét! 
艾勒·瑞替姆
哼，权利！ 权利！ 权利有什么用？ 如果他不是自愿做我的孩子，他就根本不是我的孩子。我一定要这孩子！ 我要他整个儿的心--- 一点也不分散！ 
BORKMAN.
Du må huske på, at Erhart er inde i tyveårsalderen. Længe vilde du vel ikke gøre regning på at få beholde hans hjerte udelt, som du udtrykker dig. 
BORKMAN.
You must remember that Erhart is well into his twenties. You could scarcely reckon on keeping his heart very long undivided, as you express it. 
BORKMAN.
Ne felejtsd el, hogy Erhard a húszas éveiben van. Arra nem számíthatsz, hogy sokáig megtartsd a szivét, osztatlanul, mint a hogy kifejezed magadat. 
博克曼
你要记着，遏哈特已经是二十好几岁的人了。你想长久抓住他的心，像你说的，一点也不分散，恐怕不容易。 
ELLA RENTHEIM
(med et tungt smil).
Det behøvte ikke at vare så svært længe. 
ELLA RENTHEIM.
[With a melancholy smile.]
It would not need to be for so very long. 
ELLA.
(méla mosolylyal.)
Hiszen nem is kellene olyan olyan sokáig tartania. 
艾勒·瑞替姆
（惨然一笑）
无需很长久。 
BORKMAN.
Ikke det? Jeg tænkte, at det du kræver, det kræver du til dine dages ende. 
BORKMAN.
Indeed? I should have thought that when you want a thing, you want it to the end of your days. 
BORKMAN.
Nem? Azt hittem, hogy a mit te követelsz, azt egész életed végéig követeled. 
博克曼
真的么？ 我还以为你要一件东西要一辈子呢。 
ELLA RENTHEIM.
Det gør jeg også. Men derfor behøver det ikke at vare så længe. 
ELLA RENTHEIM.
So I do. But that need not mean for very long. 
ELLA.
Az teszem is. Azért nem kellene olyan sokáig tartania. 
艾勒·瑞替姆
我是要一辈子。可是那也用不了多少日子。 
BORKMAN
(studser).
Hvad vil du sige med det? 
BORKMAN.
[Taken aback.]
What do you mean by that? 
BORKMAN.
(figyel.)
Mit jelent ez? 
博克曼
（吃惊）
这话什么意思？ 
ELLA RENTHEIM.
Du ved da vel, at jeg har været sygelig i alle de sidste år? 
ELLA RENTHEIM.
I suppose you know I have been in bad health for many years past? 
ELLA.
Hiszen tudod, hogy az utóbbi években folyton betegeskedtem. 
艾勒·瑞替姆
我想你大概知道这几年我身体坏得很吧？ 
BORKMAN.
Har du? 
BORKMAN.
Have you? 
BORKMAN.
Te? 
博克曼
是吗？ 
ELLA RENTHEIM.
Véd du ikke det? 
ELLA RENTHEIM.
Do you not know that? 
ELLA.
Te ezt nem tudod? 
艾勒·瑞替姆
你不知道吗？ 
BORKMAN.
Nej, ikke egentlig – 
BORKMAN.
No, I cannot say I did---- 
BORKMAN.
Nem, ezt valóban nem tudtam. 
博克曼
我没法说我知道。 
ELLA RENTHEIM
(ser overrasket på ham).
Har ikke Erhart fortalt dig det? 
ELLA RENTHEIM.
[Looking at him in surprise.]
Has Erhart not told you so? 
ELLA.
(meglepetve tekint rá.)
Erhard nem beszélte el ezt neked? 
艾勒·瑞替姆
（瞧着他，诧异）
遏哈特没告诉你吗？ 
BORKMAN.
Kan sandelig ikke huske det i øjeblikket. 
BORKMAN.
I really don’t remember at the moment. 
BORKMAN.
Valóban, ebben a pillanatban nem birok rá visszaemlékezni. 
博克曼
我一时实在不记得了。 
ELLA RENTHEIM.
Overhodet ikke talt om mig kanske? 
ELLA RENTHEIM.
Perhaps he has not spoken of me at all? 
ELLA.
Talán egyátalában sohasem is emlitett? 
艾勒·瑞替姆
也许他没提过我吧？ 
BORKMAN.
Jo, talt om dig tror jeg nok han har. Forresten så ser jeg så sjelden noget til ham. Næsten aldrig. Der er nogen nedenunder, som holder ham væk fra mig. Væk, væk, skønner du. 
BORKMAN.
Oh, yes, I believe he has spoken of you. But the fact is, I so seldom see anything of him--scarcely ever. There is a certain person below that keeps him away from me. Keeps him away, you understand? 
BORKMAN.
De igen — említeni, — gondolom, hogy emlitett. Egyébiránt igen ritkán látom. Majdnem soha. Ugyanis, van odalenn valaki, a ki elfogja tőlem. El, el, érted. 
博克曼
哦，他倒提过，可是我实在难得跟他见面--- 几乎见不着。楼下有个人不让他见我。不让他见我，你明白不明白？ 
ELLA RENTHEIM.
Véd du det så sikkert, Borkman? 
ELLA RENTHEIM.
Are you quite sure of that, Borkman? 
ELLA.
Olyan bizonyosan tudod ezt Borkman? 
艾勒·瑞替姆
你拿得稳是这么回事吗？ 
BORKMAN.
Ja visst véd jeg det. (forandrer tonen.) Nå, men du har altså været sygelig, Ella? 
BORKMAN.
Yes, absolutely sure. [Changing his tone.] And so you have been in bad health, Ella? 
BORKMAN.
Persze hogy tudom, (megváltozott hangon.)
Tehát te beteges voltál Ella? 
博克曼
绝对拿得稳。（改变声调）哦，这几年你身体不好，艾勒？ 
ELLA RENTHEIM.
Ja, jeg har det. Og nu i høst tog det en sådan overhånd, så jeg måtte her ind og tale med læger, som er mere kyndige. 
ELLA RENTHEIM.
Yes, I have. And this autumn I grew so much worse that I had to come to town and take better medical advice. 
ELLA.
Igen. És bajom őszszel annyival rosszabbra fordult, hogy ide kellett jönnöm a tapasztaltabb orvosokkal beszélni. 
艾勒·瑞替姆
对了，不好，今年秋天更坏，所以我只好进城找几个好大夫看看。 
BORKMAN.
Og du har alt talt med dem kanske? 
BORKMAN.
And you have seen the doctors already? 
BORKMAN.
És talán már beszéltél is velük? 
博克曼
你已经找过大夫了？ 
ELLA RENTHEIM.
Ja, i formiddag. 
ELLA RENTHEIM.
Yes, this morning. 
ELLA.
Ma délelőtt. 
艾勒·瑞替姆
找过了，今天早晨。 
BORKMAN.
Hvad sa’ de for noget da? 
BORKMAN.
And what did they say to you? 
BORKMAN.
Mit mondtak? 
博克曼
他们对你说些什么？ 
ELLA RENTHEIM.
De gav mig fuld visshed for det, som jeg længe har havt en anelse om – 
ELLA RENTHEIM.
They gave me full assurance of what I had long suspected. 
ELLA.
Teljesen bizonyossá lettem affelől, a mit már úgyis rég gyanítottam. 
艾勒·瑞替姆
他们把我疑惑了好久的事完全证实了。 
BORKMAN.
Nå? 
BORKMAN.
Well? 
BORKMAN.
Nos? 
博克曼
唔？ 
ELLA RENTHEIM
(jævn og rolig).
Det er en dødelig sygdom, jeg bærer på, Borkman. 
ELLA RENTHEIM.
[Calmly and quietly.]
My illness will never be cured, Borkman. 
ELLA.
(Egyszerűen, nyugodtan.)
Én halálos betegségben szenvedek, Borkman. 
艾勒·瑞替姆
（从容安静地）
我的病治不好了，博克曼。 
BORKMAN.
Å, tro da ikke sligt noget, Ella! 
BORKMAN.
Oh, you must not believe that, Ella. 
BORKMAN.
Ah, csak ilyesmit ne higyj, Ella! 
博克曼
啊，这话信不得，艾勒。 
ELLA RENTHEIM.
Det er en sygdom, som der ingen hjælp og redning er for, du. Lægerne véd intet middel imod den. De må la’ den gå sin gang. Kan ingenting gøre for at standse den. Bare lindre lidt kanske. Og det er da ialfald godt. 
ELLA RENTHEIM.
It is a disease that there is no help or cure for. The doctors can do nothing with it. They must just let it take its course. They cannot possibly check it; at most, they can allay the suffering. And that is always something. 
ELLA.
Tudod, egy olyan baj, a melyre nincs orvosság, nincs mentség. Az orvosok nem bírnak vele. Szabad folyást kell neki engedniök. Nem bírják gátolni az útjában. Csak némi enyhülést adhatnak. És ez még szerencse. 
艾勒·瑞替姆
这是一种没法治的病。大夫们一点儿办法都没有。他们只能听其自然，他们没法阻止它发展。他们至多只能给我减少痛苦。这当然也是好事情。 
BORKMAN.
Å, men det kan vare længe endnu, – tro du mig. 
BORKMAN.
Oh, but it will take a long time to run its course. I am sure it will. 
BORKMAN.
Ah, az még soká eltarthat, — hidd el nekem. 
博克曼
啊，即使听其自然，也得好些日子呢。我知道，一定是这样。 
ELLA RENTHEIM.
Det kan muligens vare vinteren over, blev der sagt mig. 
ELLA RENTHEIM.
I may perhaps last out the winter, they told me. 
ELLA.
Lehetséges, hogy még a télen át eltarthat, a mint mondták. 
艾勒·瑞替姆
他们说，我也许能挨过这个冬天。 
BORKMAN
(uden at tænke ved det).
Nå ja, – vinteren er jo lang, den. 
BORKMAN.
[Without thinking.]
Oh, well, the winter is long. 
BORKMAN.
(Elgondolkozva.)
No igen a tél, hisz az hosszú. 
博克曼
（不假思索）
嗯，冬天长得很呢。 
ELLA RENTHEIM
(stille).
Den er ialfald lang nok for mig. 
ELLA RENTHEIM.
[Quietly.]
Long enough for me, at any rate. 
ELLA.
Mindenesetre elég hosszú nekem. 
艾勒·瑞替姆
（静静地）
反正在我是够长的。 
BORKMAN
(ivrig, afledende).
Men hvad i al verden kan den sygdom være kommet af? Du, som da visst har levet så sundt og så regelret –? Hvad kan det da være kommet af? 
BORKMAN.
[Eagerly, changing the subject.]
But what in all the world can have brought on this illness? You, who have always lived such a healthy and regular life? What can have brought it on? 
BORKMAN.
(Buzgólkodva, eltereli.)
De az istenért, hát, hogy is kaptad ezt a bajt? Te, a ki kétségkívül olyan egészséges, rendes életmódot folytatsz? — Hogyan szerezhetted magadnak? 
博克曼
（热切地，换题目）
真怪，你怎么会得这种病？像你这么个一向讲卫生、生活有规律的人怎么会得这种病？ 
ELLA RENTHEIM
(ser på ham).
Lægerne tænkte sig, at jeg kanske engang havde havt store sindsbevægelser at gå igennem. 
ELLA RENTHEIM.
[Looking at him.]
The doctors thought that perhaps at one time in my life I had had to go through some great stress of emotion. 
ELLA.
(Rátekint?)
Az orvosuk azt hiszik, hogy talán valamikor egy nagy lelki rázkódtatást éltem át. 
艾勒·瑞替姆
（瞧着他）
医生说，也许我生平有一段时间感情上受过大压抑。 
BORKMAN
(opbrusende).
Sindsbevægelser! Aha, jeg forstår! Det skulde være mig, som har skylden! 
BORKMAN.
[Firing up.]
Emotion! Aha, I understand! You mean that it is my fault? 
BORKMAN.
(Fölforrva.)
Lelki rázkódtatást? Aha, értem már! Ennek is megint én viseljem a terhét. 
博克曼
（勃然大怒）
感情！ 啊哈，我明白了！ 你的意思是说这是我的过失，是不是？ 
ELLA RENTHEIM
(i stigende indre oprør).
Det er det for sent at drøfte nu! Men jeg må ha’ mit hjertes eget eneste barn igen, før jeg går bort! Det er så usigelig tungt for mig at tænke på, at jeg skal forlade alt, hvad liv er, – forlade sol og lys og luft, uden at lade efter mig her en eneste en, som vilde tænke på mig, mindes mig varmt og vemodigt, – slig, som en søn tænker på og mindes den mor, han har mistet. 
ELLA RENTHEIM.
[With increasing inward agitation.]
It is too late to go into that matter now! But I must have my heart’s own child again before I go! It is so unspeakably sad for me to think that I must go away from all that is called life--away from sun, and light, and air--and not leave behind me one single human being who will think of me--who will remember me lovingly and mournfully--as a son remembers and thinks of the mother he has lost. 
ELLA.
(Emelkedő, belső háborgással.)
Ezt kutatni most már késő! De mielőtt válok, vissza kell nyernem szivem egyetlen gyermekét! Olyan kimondhatatlan szomorú gondolat, hogy mindent itt hagyjak a mi él, — a Napot, levegőt és világosságot, a nélkül, hogy egyetlen lény maradna utánam, a kinek eszébe jutnék, a ki melegen, szeretettel emlékeznék reám, — ugy mint egy flu emlékszik elveszett anyjára. 
艾勒·瑞替姆
（心情越发纷乱）
现在再算这笔账已经太迟了！ 可是在我死之前，我一定要把我的心窝里的孩子拉回来！ 如果在我离开所谓生命的时候，离开太阳、光明、空气的时候，不能留下一个想念我的人--- 一个像儿子想念去世的母亲那么怀想悼念我的人，我心里该多么难受啊。 
BORKMAN
(efter et kort ophold).
Tag ham, Ella, – ifald du kan vinde ham. 
BORKMAN.
[After a short pause.]
Take him, Ella, if you can win him. 
BORKMAN.
(Rövid szünet után.)
Vidd hát Ella, — ha meg tudod nyerni magadnak. 
博克曼
（沉默了一下）
尽管把他带走，艾勒，只要你有本事抓住他。 
ELLA RENTHEIM
(livfuldt).
Gir du dit samtykke? Kan du det? 
ELLA RENTHEIM.
[With animation.]
Do you give your consent? Can you? 
ELLA.
Beleegyezel? Megteszed? 
艾勒·瑞替姆
（高兴）
你同意吗？ 你肯吗？ 
BORKMAN
(mørk).
Ja. Og det er ikke noget så stort offer, du. For jeg ejer ham så ikke alligevel. 
BORKMAN.
[Gloomily.]
Yes. And it is no great sacrifice either. For in any case he is not mine. 
BORKMAN.
(Sötéten)
Igen. És nem is nagy áldozat. Hiszen ugy sem az enyém. 
博克曼
（伤心）
肯。这也算不了什么大牺牲，反正他不是我的人。 
Permanent link
Go to Wiki Documentation
Enhet: Det humanistiske fakultet   Utviklet av: IT-seksjonen ved HF
Login