FRU BORKMAN
(hårdt).
Lad så være med det. (truende, med oprakt arm.) Men det siger jeg, – sin fars navn skal han bære! Og bære det højt frem til ære igen! Og jeg alene vil være hans mor! Jeg alene! Mit skal min søns hjerte være. Mit og ingen andens.
(hun går ud gennem tapetdøren og lukker efter sig.)
MRS. BORKMAN.
[Harshly.]
So be it then. [Menacingly, with upstretched arm.] But this I tell you--he shall bear his father’s name! And bear it aloft in honour again! My son’s heart shall be mine--mine and no other’s.
[She goes out by the tapestry door and shuts it behind her.]
BORKMANNÉ.
(Keményen.)
Arról ne beszéljünk. (Fenyegetve, fölemelt karral.)
Hanem azt mondom, — az apja nevét fogja viselni! És fennen fogja hordani és ismét becsületet fog annak szerezni. És egyedül én, leszek az anyja! Egyedül én! És a fiam szive az enyém legyen. Az enyém és senki másé!
(A tapéta-ajtón elmegy — mely becsukódik mögötte)
博克曼太太
（粗暴地）
就算是吧。（伸出胳臂，威吓她）可是我要告诉你这么两句话：遏哈特一定得姓他父亲的姓！ 将来他还要恢复家门的光荣！ 我要做他的母亲！ 只许我一个人做！ 我儿子的心必须属于我--- 属于我，不属于别人。
(她从壁衣门下，随手带上门。)
