Bibliotheca Polyglotta

John Gabriel Borkman

Complete text

FJERDE AKT

(Åben gårdsplads udenfor hovedbygningen, som ligger til højre. Et hjørne af denne med indgangsdør og en flad stentrappe springer frem. Langs baggrunden, nær ind til gården, strækker sig bratte granbevoksede lier. Begyndende spredt småskog til venstre. Snevejret er ophørt; men jorden er højt dækket af den nylig faldne sne. Granerne, ludende og tunge, ligeså. Mørk natteluft. Drivende skyer. Månen skimtes undertiden svagt. Omgivelserne modtager kun et mat lys fra sneen.)
(Borkman, fru Borkman og Ella Rentheim står ude på trappen. Borkman læner sig mat og træt op imod husvæggen. Han har en gammeldags slængkappe kastet over skuldrene, holder en blød grå filthat i den ene hånd og en tyk knortekæp i den anden. Ella Rentheim bærer sin kåbe på armen. Fru Borkmans store tørklæde er gledet ned over nakken, så at hendes hår er blottet.)

ACT FOURTH

An open space outside the main building, which lies to the right. A projecting corner of it is visible, with a door approached by a flight of low stone steps. The background consists of steep fir-clad slopes, quite close at hand. On the left are small scattered trees, forming the margin of a wood. The snowstorm has ceased; but the newly fallen snow lies deep around. The fir-branches droop under heavy loads of snow. The night is dark, with drifting clouds. Now and then the moon gleams out faintly. Only a dim light is reflected from the snow.
BORKMAN, MRS. BORKMAN and ELLA RENTHEIM are standing upon the steps, BORKMAN leaning wearily against the wall of the house. He has an old-fashioned cape thrown over his shoulders, holds a soft grey felt hat in one hand and a thick knotted stick in the other. ELLA RENTHEIM carries her cloak over her arm. MRS. BORKMAN’s great shawl has slipped down over her shoulders, so that her hair is uncovered.

NEGYEDIK FELVONÁS.

(Nyitott udvar a jobb oldalt fekvő épület előtt. Ennek egy szeglete látható a kapuval, melyhez egy alacsony kőlépcső vezet. A háttérben, közvetlen az udvar mellett, meredek fenyővel benőtt magaslatok. Balfelől kezdődő, ritkás erdő. A hózivatar megszűnt, de a frissen esett hó vastagon takarja a főidet. Épp úgy a fenyőket is, melyeknek ágai meghajlanak a súlyuk alatt. Száguldó fellegek. A hold bujkál és néha határozatlanul látható. Csak a hó áraszt bágyadt világosságot.)
(Borkman, Borkmanné és Ella a lépcsőn állanak. Borkman fáradtan és kimerültén a falnak dől. Régi divatú galléros köpeny a vállaira vetve, egyik kezében egy puha, szürke nemezkalap, a másikban egy furkós bot. Rentheim Ella köpönyegét csak a karján viszi. Borkmanné fejéről nagykendője lecsúszott a vállára úgy, hogy hajadon fővel van.)

第四幕
正房外面的空场，房屋在右首。我们可以看见空场突出的一角，有门，门前有一溜矮石阶。后方是一片满植枞树的陡坡，离前面不远。左首有许多散漫的小树，构成一座林子的边缘。风雪已经停止，可是周围厚厚地堆着刚下的雪。枞树枝被厚雪压得抬不起头来。夜色如墨，天上飘着云。月亮偶然从云缝中透出一丝淡光，只是从雪地上闪出一道微弱的反光。
博克曼、博克曼太太和艾勒·瑞替姆都站在石阶上，博克曼疲乏地倚着屋墙。他肩上披一件旧斗篷，一手拿着一顶灰色软呢帽，一手拿着一根有节的粗手杖。艾勒·瑞替姆的外氅搭在胳臂上。博克曼太太的大围巾滑到了肩膀下，因此她的头发在外面露着。

ELLA RENTHEIM
(har stillet sig i vejen for fru Borkman).
Gå ikke efter ham, Gunhild!

ELLA RENTHEIM.
[Barring the way for MRS. BORKMAN.]
Don’t go after him, Gunhild!

ELLA.
(Borkmanné utjába áll.)
Ne menj utána, Gunhild!

艾勒·瑞替姆
（挡住博克曼太太的路）
别追他了，耿希尔得！

FRU BORKMAN
(i angst og oprør).
Slip mig forbi, du! Han må ikke rejse fra mig!

MRS. BORKMAN.
[In fear and agitation.]
Let me pass, I say! He must not go away from me!

BORKMANNÉ.
(Ijedt izgalomban.)
Bocsáss, azt mondom! Nem szabad tőlem távoznia.

博克曼太太
（又害怕又慌乱）
别拦我，听见没有！我绝不能放他走！

ELLA RENTHEIM.
Det er så rent unyttigt, siger jeg dig! Du når ham ikke.

ELLA RENTHEIM.
It is utterly useless, I tell you! You will never overtake him.

ELLA.
Mondom neked, hogy hiába! Úgy sem éred utól.

艾勒·瑞替姆
一点用处都没有，我告诉你！你反正追不上他了。

FRU BORKMAN.
Lad mig gå alligevel, Ella! Jeg vil skrige højt efter ham nedover vejen. Og sin mors skrig må han da vel høre!

MRS. BORKMAN.
Let me go, Ella! I will cry aloud after him all down the road. And he must hear his mother’s cry!

BORKMANNÉ.
Hadd kísértsem meg, Ella! Utána fogok kiáltozni az országúton. És az anyja sikoltását mégis meg kell hallania!

博克曼太太
别拦我，艾勒！我要在大路上高声叫他。他一定会听见他母亲的喊声！

ELLA RENTHEIM.
Han kan ikke høre dig. Han sidder visst alt inde i vognen –

ELLA RENTHEIM.
He cannot hear you. You may be sure he is in the sledge already.

ELLA.
De lehetetlen hallania. Bizonyosan már benne ül a szánkában.

艾勒·瑞替姆
他不会听见。你要知道，他已经在雪橇里了。

FRU BORKMAN.
Nej, nej, – han kan da ikke sidde i vognen endnu!

MRS. BORKMAN.
No, no; he can’t be in the sledge yet!

BORKMANNÉ.
Nem, nem, — csak nem ülhet már a szánkában!

博克曼太太
不，不，这时候他还不会在雪橇里！

ELLA RENTHEIM.
Han sidder for længst i vognen, tro du mig.

ELLA RENTHEIM.
The doors are closed upon him long ago, believe me.

ELLA.
Biztositlak, hogy már régen benne ül.

艾勒·瑞替姆
门早已关上了，我告诉你。

FRU BORKMAN
(i fortvilelse).
Sidder han i vognen, – så sidder han der med hende, med hende, – hende!

MRS. BORKMAN.
[In despair.]
If he is in the sledge, then he is there with her, with her--her!

BORKMANNÉ.
(Kétségbeesve.)
Ha a szánkában ül, — akkor vele ül ott, vele, — vele!

博克曼太太
（绝望）
如果他已经在雪橇里，那么，他跟她--- 跟她--- 跟她在一块儿了！

BORKMAN
(ler skummelt).
Og så hører han nok ikke sin mors skrig da.

BORKMAN.
[Laughing gloomily.]
Then he probably won’t hear his mother’s cry.

BORKMAN.
(Keserű nevetéssel.)
És akkor ugyan nem hallja az anyja kiáltását.

博克曼
（凄然大笑）
那么，他大概听不见他母亲的喊声了。

FRU BORKMAN.
Nej, – så hører han det ikke. (lytter.) Hys! Hvad er det?

MRS. BORKMAN.
No, he will not hear it. [Listening.] Hark! what is that?

BORKMANNÉ.
Nem, — akkor nem hallja. Csitt, mi ez?

博克曼太太
嗯，他听不见了。（听）听！那是什么声音？

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=70a3d6f2-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display