FRU BORKMAN
(hånligt).
Ja, det hed sig altid, at vi måtte „repræsentere“. Og så repræsenterte han da også rigtig tilgavns! Kørte med firspand, – som om han var en konge. Lod folk bukke og skrabe for sig, som for en konge. (ler) Og så kaldte de ham ved fornavn, – hele landet udover – akkurat som om han var kongen selv. „John Gabriel“, „John Gabriel“. Alle så vidste de, hvad „John Gabriel“ var for en størrelse!
MRS. BORKMAN.
[Scornfully.]
Yes, it was always the same story--we were to “cut a figure.” And he did “cut a figure” to some purpose! He used to drive about with a four-in-hand as if he were a king. And he had people bowing and scraping to him just as to a king. [With a laugh.] And they always called him by his Christian names--all the country over--as if he had been the king himself. “John Gabriel,” “John Gabriel,” “John Gabriel.” Every one knew what a great man “John Gabriel” was!
BORKMANNÉ.
(Gúnnyal.)
Hogyne, hiszen egyre azt hajtott?, hogy szerepelnünk kell. De szerepelt is ám! Négyes fogaton járt. Mint egy kis király. Csúsztakmásztak előtte, mint egy király előtt. (Nevet.) És a a kereszt nevén nevezték — az egész országban — épen, mintha maga a király volna. „John Gábriel", „John Gábriel". Mindenki tudta, hogy mekkora nagyság az a „John Gábriel"!
博克曼太太
（鄙薄地）
对了，他老离不开那句话：我们得“摆身份”。他的身份确是摆得很像样儿！他坐着一辆四马车，东奔西跑地好像是国王。他还要人家对他哈腰屈膝，像朝见国王一样。（大笑一声）人家对他总是称名不称姓--到处都这样--好像他真是国王。“约翰·盖勃吕尔”，“约翰·盖勃吕尔”，谁都知道“约翰·盖勃吕尔”是怎么个大人物。
