Bibliotheca Polyglotta

(大声奉承地)
上帝是不会让我这样一只可怜的小麻雀饿死的。我一定要谦卑，并且容上帝一些时间来安排。我必须信赖上帝。我是满心地虔诚。
(忽然恐怖地站起来)
我好像听见狮子在灌木丛里嗷叫呢。
(上牙磕打下牙)
不会是……
(尽力振作起来)
我相信是那样。人们说，食肉的动物不来侵犯人类。它们晓得不可以咬高于它们的动物。它们有这种本能。它们认为——这也是完全有道理的——玩火是危险的。

EN ANDEN SLAVE
(kommer og sønderriver sine klæder).
Kejserens hellige dragt er stjålen!

ANOTHER SLAVE
[enters, rending his garments]
The Emperor’s sacred robes are stolen!

EIN ANDERER SKLAVE
(kommt und zerreißt sich die Kleider.)
Des Kaisers heilige Tracht ward gestohlen!

MÁSODIK.
(megszaggatja ruháját).
A császár díszruhája is oda!

EGY MÁSIK
RABSZOLGA
(ruháját szaggatva jön)
Orv kézen a császár szent ruhája!

Другой раб
(вбегая, разрывает на себе одежды)
Платье царское пропало!

尽管如此，我得找一棵树。那边有棕榈和槐树。我要是爬到顶上去就保险了，假若我能背诵几段圣诗就更好啦。
(爬上去)
“早晨是早晨，晚上是晚上”，我时常琢磨这段话。
(把自己舒适地安顿下来)
感到灵魂进人崇高境界真令人心旷神怡!高贵的思想要远比金钱地位有价值。只要相信上帝就成了!惟有他晓得我能喝下多大一杯苦水。我可以喝的。上帝对我真像一位慈父。
(朝海面远眺并且叹息)
谁也不能说他在慈爱方面吝啬过。

OPSYNSMAND
(kommer).
Hundred slag får under sålen
hver, som ikke tyven fanger!
(Krigerne stiger til hest og galopperer bort i alle retninger.)

AN OFFICER
[enters]
A hundred stripes upon the foot-soles
for all who fail to catch the robber!
[The troopers mount their horses, and gallop away in every direction.]

AUFSEHER
(kommt.)
Hundert jedem auf die Sohlen,
Der bis morgen nichts gefunden! –
(Die Krieger steigen zu Pferde und galoppieren nach allen Richtungen fort.)

FELÜGYELŐ.
(jö).
Százat kap a talpára mindenik,
Ha a tolvajt meg nem lelik.
(A harczosok lóra kapnak s minden irányban elvágtatnak.)

A FELÜGYELŐ
(jön)
Aki nem vezet nyomára,
száz-száz talpassal lakol!
(A harcosok lóra pattannak, és elvágtatnak minden irányban.)

Надсмотрщик
(вбегая)
Каждому по сотне палок,
Коль грабитель не найдется!
Воины, вскочив на коней, уносятся во все стороны.

第三场
〔夜晚。沙漠尽头一座摩洛哥帐篷。战士们在篝火旁休息。

(Daggry. Trægruppen med akazier og palmer.)
(Peer Gynt i træet med en afbrukken gren i hånden holder sig en sværm abekatte fra livet.)

Scene Fourth
[Daybreak. The grove of acacias and palms.]
[PEER GYNT in his tree with a broken branch in his hand, trying to beat off a swarm of monkeys.]

(TAGESGRAUEN. DIE BAUMGRUPPE VON VORHIN.)

Reggszürkület. Az előbbi facsoport.
PEER GYNT fönn a fán egy ággal igyekszik távoltartani magától egy fekete majmot.

Hajnalszürkület. Akácfa- és pálmacsoportok. Peer Gynt egy fán ül, kezében letört ág, egy csomó majmot igyekszik vele magától távol tartani.

Восходит солнце. Акации и пальмы.
Пер Гюнт, сидя на дереве, отбивается веткой от обезьян.

奴隶甲
(跑进来，抓着自己的头发)
皇帝那匹白马不见了。

PEER GYNT.
Fatalt! En højst ubehagelig nat.
(slår om sig.)
Er du der igen? Det er dog forbandet;
Nu kaster de frugt. Nej; det er noget andet.
Et væmmeligt dyr, den abekat!
Der står jo skrevet: du skal våge og fægte.
Men jeg kan s’gu ikke; jeg er tung og mat.
(forstyrres igen; utålmodig.)
Jeg må få en pind for det uvæsen sat!
Jeg må se at få fanget en af de knægte,
hængt ham og krængt ham og klædt mig ud
på sæt og vis i hans lådne hud,
så vil de andre tro jeg er ægte. –
Hvad er vi mennesker? Kun et fnug.
Og lidt får man læmpes efter skik og brug. –
Atter en sværm! De myldrer og kryr.
Pak jer! Tsju! De ter sig som gale.
Havde jeg blot en forloren hale, –
noget sådant, som gav en vis lighed med dyr –.
Hvad nu? Der tasser det over mit hode –!
(ser op.)
Den gamle, – med næverne fulde af smuds –!
(kryber ængstelig sammen og holder sig en stund stille. Abekatten gør en bevægelse; Peer Gynt begynder at lokke og godsnakke, som for en hund.)
Ja, – er du der, du gamle Bus!
Han er skikkelig, han! Han kan tages med det gode!
Han vil ikke kaste; – nej, var det ligt –
Det er mig! Pip-pip! Vi er gode venner!
Aj-aj! Kan du høre, jeg sproget kender?
Bus og jeg, vi er skyldfolk og sligt;
Bus skal få sukker imorgen –! Det bæst!
Hele ladningen over mig! Uf, det er væmmeligt! –
Eller kanske det var føde? Det smagte ubestemmeligt;
dog, hvad smagen angår, gør vanen mest.
Hvad er det for en tænker, som engang har sagt:
man får spytte og håbe på vanens magt? –
Der er ynglen også!
(fægter og slår.)
Det er dog for galt,
at mennesket, denne skabningens herre,
skal se sig nødt til –! Gevalt! Gevalt!
Den gamle var fæl, men de unge er værre!

PEER
Confound it! A most disagreeable night.
[Laying about him.]
Are you there again? This is most accursed!
Now they’re throwing fruit. No, it’s something else.
A loathsome beast is your Barbary ape!
The Scripture says: Thou shalt watch and fight.
But I’m blest if I can; I am heavy and tired.
[Is again attacked; impatiently:]
I must put a stopper upon this nuisance!
I must see and get hold of one of these scamps,
get him hung and skinned, and then dress myself up,
as best I may, in his shaggy hide,
that the others may take me for one of themselves.—
What are we mortals? Motes, no more;
and it’s wisest to follow the fashion a bit.—
Again a rabble! They throng and swarm.
Off with you! Shoo! They go on as though crazy.
If only I had a false tail to put on now,—
only something to make me a bit like a beast.—
What now? There’s a pattering over my head —!
[Looks up.]
It’s the grandfather ape,— with his fists full of filth —!
[Huddles together apprehensively, and keeps still for a while. The ape makes a motion; PEER GYNT begins coaxing and wheedling him, as he might a dog.]
Ay,— are you there, my good old Bus!
He’s a good beast, he is! He will listen to reason!
He wouldn’t throw;— I should think not, indeed!
It is me! Pip-pip! We are first-rate friends!
Ai-ai! Don’t you hear, I can talk your language?
Bus and I, we are kinsfolk, you see;—
Bus shall have sugar to-morrow —! The beast!
The whole cargo on top of me! Ugh, how disgusting!—
Or perhaps it was food? ’Twas in taste — indefinable;
and taste’s for the most part a matter of habit.
What thinker is it who somewhere says:
You must spit and trust to the force of habit?—
Now here come the small-fry!
[Hits and slashes around him.]
It’s really too bad
that man, who by rights is the lord of creation,
should find himself forced to —! O murder! murder!
the old one was bad, but the youngsters are worse!

PEER GYNT
(auf dem Baume, einen abgebrochenen Zweig in Händen, hält sich einen schwarzen Affen vom Leibe.)
Vertrackt! So unbequem schlief ich noch nie.
(Haut um sich.)
Bist Du wieder da? Mein Maß voll zu machen!
Jetzt werfen sie Früchte. Nein, andere Sachen.
Ein ekliges Tier, solch ein Affenvieh.
Es steht zwar geschrieben: Du sollst wachen und fechten!
Doch ich kann nicht, weiß Gott, ich bin lahm und matt.
(Wird wieder gestört; ungeduldig.)
Was tun? Ich hab’ das Unwesen satt.
Ich fang’ mir einen von diesen Hechten,
Häng’ ihn und schind’ ihn und kriech’ in sein Fell,
Sein zottiges, und der vermummte Gesell,
Was gilt’s, fährt balde für einen echten. –
Was sind wir Menschen? Nicht mehr als ein Hauch.
Und man muß sich wohl finden in Schick und in Brauch.
Wieder ein Schwarm! Die Schufte sind zäh!
Packt Euch! Psch! Die tun wie Verrückte!
Wer mir nur jetzt einen Schwanz anstückte, –
Daß man mehr wie ein Tier aussäh’ –!
Was nun! Da sind sie mir gar überm Kopfe –!
(Blickt aufwärts.)
Der Alte, – mit Fäusten voll von Schmutz –!
(Kriecht ängstlich in sich zusammen und hält sich ein Weilchen still. Der Affe macht eine Bewegung; Peer Gynt beginnt ihm zu schmeicheln und schönzutun wie einem Hunde.)
Je, je, – bistDu da, Du alter Butz!
Er ist anständig, gelt, zu mir armem Tropfe!
Er will gar nicht werfen; – das wär’ nicht charmant; –
Ich bin’s doch! Pip, pip! Wir stellen uns nicht nach, – nicht?
Eia, Eia! Da sag’ noch, ich kennte Deine Sprach’ nicht!
Butzchen und ich, wir sind lange bekannt;
Butz bekommt morgen Zucker –! Du Vieh!
Die ganze Ladung! Michso vollzudrecken!
Oder war’s Futter? Man konnt’s nicht recht schmecken;
Doch da bestimmt meist Gewohnheit das Wie.
Sprach doch einmal welches Denkers Vernunft:
Man spuckt – und gewöhnt sich zuletzt in die Zunft? –
Da kommt auch der Nachwuchs noch!
(Ficht und haut.)
Närrisch bestallt,
Daß der Mensch, Herr der Erden und Himmelserbe,
Sich genötigt soll sehn zu –! Gewalt! Gewalt!
Die Rangen verstehn ihr verruchtes Gewerbe!

PEER GYNT.
Micsoda éj! Ilyenre nem emlékszem.
(Hadonáz az ággal,)
Már megint itt vagy ? Csak te kellesz nékem.
Most még dobálódzik. Könnyen tréfálhat ...
Ez a majom mégis csak undok állat,
írván vagyon: ébren viraszszatok!
(Újra megtámadják; türelmetlenül.)
De én már nem birom, oda vagyok.
Mitévő légyek? Jóllaktam vele,
Hogy itt küzködjek. Fogok egy makit,
Lenyúzom, bőribe bújok bele,
A majom külső bárkit elvakít.
Mi is az ember? Egy lehellet;
Belé tanult mindig, a mibe kellett.
Megint egy csoport! Ni hogy nyüzsögnek!
Czoki te beste, nem birok ki többet!
Hej most elkelne az a fark, a régi,
No nézd most már egy a fejem fölött!
(Fölnéz.)
Pfuj, szőrös marka sárral tele néki.
(Aggódva összehúzódik s egy ideig csöndben marad. A majom megmozdul, Peer Gynt csalogatja, s biztatja mint az ebet szokás.)
Te vagy, öreg? Szervusz, vén czimbora;
Derék fiú vagy, nincsen benne kétség.
Ugy-é nem hajigálsz meg? Nem, sóba! Hisz én vagyok! hogy ketten meg ne értsék
Egymást ily jó barátok, rokonok?
Add a kezecskéd? Ne légy oly konok!
Holnap czukor lesz! Pfuj, te büdös állat,
Egy egész nagy halommal így reámrak.
Mily íze, szaga van! ... rosszul vagyok.
De — ehhez is még hozzászokhatok.
Az ifjú nemzedék is jő
(hadonáz).
Ne hát!
Sátáni nép! és ezt, ezt élje át
A teremtés ura? De mit tehetnél?
"Rossz az öreg, de ezek rosszabbak az öregnél!"

PEER GYNT
Hú! Kínos éjszaka volt nagyon.
(Csapkod maga körül.)
Itt vagy megint? Az átkozott! Dobálnak.
Gyümölccsel-e? Nem; mással hajigálnak.
Milyen undok állat egy ilyen majom!
Írva vagyon: legyen éber, küzdjön az ember.
De már erőt vesz rajtam a gyengeség.
(Újra zavarják, mire türelmetlenül kifakad.)
Únom, szűnjék meg már ez a nyegleség!
Ha itt egy fickót megragadok a kezemmel,
lenyúzom a bőrét, s abba öltözöm,
s ha a sok majom megpillant szőrösön,
valódinak érez, s bántani nem mer. -
Mi az ember? Kis pihe, semmi más,
kicsit néznie kell, mi a mód s a szokás.
Új had! Ez a nyüzsgő csőcselék!
Egy raj bolond. Csiba te! De nyomban!
Ha csak álfarkat kapnék valahonnan, -
hogy állathoz hasonlítanék -
Mi az? A fejem felett a merésze -! (Felfelé néz.)
Az öreg - markában a dobnivaló -!
(Félősen összekuporodik, s egy ideig mozdulatlanul ül.
A majom mozdulatot tesz, Peer Gynt hízelegni kezd neki,
s csalogatja, ahogy kutyát szokás.)
Te vagy, te vagy az, öregapó!
Mily tisztességes most a viselkedése!
Ő nem hajigál; nem is illenék.
Nézd, én vagyok! Kuc-kuc, a te jóbarátod.
Aj-aj! a nyelved is értem, nem csodálod?
Rokonok vagyunk, s ez éppen elég,
apó cukrot kap holnap -! A gaz maki!
Pfuj, undor! A dög legazolt egészen! -
Vagy eledel volt? Íze bizonytalan, érzem.
De az ízlésünk a szokás alakítja ki.
Hol is olvastam egy bölcs szavait?
Csak köpj, a szokás majd megtanit. -
Mit? Az aprónép is?
(Csapkod és hadakozik.)
Égre kiált,
hogy a teremtés dísze és diadalma
rákényszerüljön erre -! Gewalt! Gewalt!
Rossz volt az öreg, gonosz a fiatalja! . Kora reggel. Köves vidék, kilátás a sivatagra. Sziklahasadék és barlang az egyik oldalon.

Пер Гюнт
Ну, выдалась ночь! Нынче проклял я тьму.
(Отбиваясь.)
Ты снова? Теперь ты решила плодами?
Нет, кой-чем похуже! Ох, сладу нет с вами.
И что вы за твари, я в толк не возьму!
Бороться и бодрствовать учит Писанье.
Но так я замучен, что нет уже сил.
(При новой атаке, нетерпеливо.)
О, господи, хоть бы конец наступил!
Подкрасться бы надо мне к этакой дряни,
Поймать, и повесить, и шкуру стянуть,
Напялить ее на себя как-нибудь
И враз уподобиться обезьяне.
Что есть человек? Одинокий тростник.
Не зря он к другим применяться привык.
Опять налетели. Да их тут стада!
Попробуй-ка сладь с обезумевшим стадом!
Эх, стать бы в тот раз мне и вправду хвостатым,
И встреча бы с ними была не беда.
Да что там? Наверх забирается стадо.
(Глядя вверх.)
Зажал старикашка грязюку в кулак.
(Сжавшись от страха, замирает. Обезьяна шевелится. Пер Гюнт манит ее, как собаку.)
Хороший. Хороший. Смеется-то как!
С ним только самим по-хорошему надо,
Кидать ничего он не станет в меня.
Да это ведь я. Мы знакомы отлично.
Тяв-тяв! И язык ваш я знаю прилично.
Мы помним друг друга, мы даже родня.
Я сахару дам тебе завтра. Срамник!
Швырнул-таки пакость, зажатую в лапах!
Съедобное, может? Неясно на запах.
Ах, то лишь по вкусу, к чему ты привык.
Какой-то философ недаром изрек:
На силе привычки стоит наш мирок.
А вот молодежь!
(Отбиваясь.)
Перл творца - человек
Сносить принужден подобные вещи!
На помощь! Сюда! Пропадаю навек!
Старик-то был дрянь, а сынки еще хлеще.

奴隶乙撕着自己的衣裳跑进来。奴隶乙
(撕着自己的衣裳跑进来)
皇帝的御袍被人盗走啦。大太监
(入)
要是不把贼捉到，每人打一百下脚心。
(战士们纵马朝四面八方奔驰。)

(Tidlig morgen. Stenet egn med udsigt ind over ørken. På den ene side en fjeldkløft og en hule.)
(En tyv og en hæler i kløften med kejserens hest og klædning. Hesten, rigt opsadlet, står bunden til en sten. Ryttere langt borte.)

Scene Fifth
[Early morning. A stony region, with a view out over the desert. On one side a cleft in the hill, and a cave.]
[A THIEF and a RECEIVER hidden in the cleft, with the Emperor’s horse and robes. The horse, richly caparisoned, is tied to a stone. Horsemen are seen afar off.]

(FRÜHER MORGEN. STEINIGE GEGEND MIT AUSSICHT AUF DIE WÜSTE.)
(Auf der einen Seite eine Felsenschlucht und eine Höhle.)
(EIN DIEB und EIN HEHLER in der Felsenschlucht mit dem Pferd und den Kleidern des Kaisers. Das Pferd, reich aufgezäumt, steht an einen Stein gebunden. Reiter in der Ferne.)

Kora regg. Köves vidék kilátással a pusztára. Egyik oldalon sziklahasadék és barlang.
Egy TOLVAJ s ORGAZDA a hasadékban a császár lovával s ruhájával. A ló gazdagon földíszítve egy kőhöz van kötve. Távolban lovasok.

Egy tolvaj és egy orgazda áll a hasadékban, mellettük a császár lova és ruhája. A díszesen felnyergelt lovat sziklához kötötték. Lovasok a távolban.

Раннее утро. Скалы и пустыня. В одной стороне ущелье и грот.
В ущелье вор и укрыватель краденого с царским конем и платьем. Богато убранный копь привязан к утесу. Вдали видны всадники.

第四场
〔黎明。树丛如第二场。
培尔•金特仍呆在树上，用一条树枝左右甩打，不让一批猿猴接近他。

TYVEN.
Lansernes tunger,
slikkende, spillende, –
se, se!

THE THIEF
The tongues of the lances
all flickering and flashing,—
see, see!

DER DIEB.
Wie sie schillern und schlecken,
Die Zungen der Lanzen, –
Schau’, schau’!

A TOLVAJ.
Hogy csillog a dárda
A messze homályba!
Tekintsd, no nézd!

A TOLVAJ
Lándzsákon villan
a napnak a fénye,
baj, baj!

Вор
Царский отряд
Верхом приближается
Сюда.

培尔
真糟糕!这一宵再难受不过了。
(四下里乱抽)
又来了吗?真该死。瞧，它们在扔水果哪。不，扔的是别的东西。猿猴这种动物真讨厌！俗话说得好：“睁大了眼睛战斗。”可问题是，我不能战斗。我太累啦。
(猿猴又向他进攻。他不耐烦了)
我非得一劳永逸地把它们制止住不可。我要抓到一只猿猴，把它吊死，剥下它的皮。我要严严实实地裹上它那毛毛扎扎的皮，让它们把我当成一只货真价实的猿猴。人是什么? 还不是风中鹅毛!得随时适应周围的环境。

HÆLEREN.
Jeg føler alt knappen
i sandet trillende;
Ve, ve!

THE RECEIVER
Already my head seems
to roll on the sand-plain!
Woe, woe!

DER HEHLER.
Ich fühl’ meinen Kopf schon
Im Sande tanzen;
Au, au!

ORGAZDA.
Már mostan is érzem
A főm a fövényben,
Keresd a rést!

AZ ORGAZDA
Legurul már, érzem,
fejem a fövénybe.
Jaj, jaj!

Укрыватель краденого
Словно в песок
Голова погружается.
Беда!

又来了一批猿猴!到处都是。而且那么莽撞无礼!你们这些魔鬼!嘘!它们张牙舞爪，简直像疯子。我屁股上要拴个尾巴多好。那就能使我像只猿猴了!哦，我头上怎么刷刷直响?
(抬头看)
原来是只老猿猴。它抓了两大把泥。(他提心吊胆地把身子蜷缩起来，一动不动。猿猴作了一个威胁的动作。培尔•金特开始用甜言蜜语哄着它，把它当成爱犬那样同它讲话。哦，老人家。你来啦!瞧，它有多么乖啊!它懂得该怎么做。它不会朝我扔泥巴的。我相信它不会的。

TYVEN
(folder armene over brystet).
Min fader var tyv;
hans søn må stjæle.

THE THIEF
[folds his arms over his breast]
My father he thieved;
so his son must be thieving.

DER DIEB
(kreuzt die Arme über der Brust.)
Mein Vater war Dieb;
Sein Sohn muß stehlen.

A TOLVAJ.
(mellén keresztbe teszi kezét).
Apám lopott,
A fia lop.

A TOLVAJ
(mellén keresztbe fonja a két karját)
Tolvaj apám volt,
lopni szeretnék.

Вор
(складывая руки на груди)
Отец мой был вор,
И сынку воровать.

是我。好乖乖!咱们是好朋友，对吧？嗷，嗷，嗷！你听见了吗？我会讲猿猴话。老人家，说起来咱们还是堂兄弟哩。明天我给你点糖吃。这畜生!它把一坨子泥全丢在我头上啦。真可怕!说不定那是可以吃的。滋味不寻常。可是各人有各人的口味。记不得是哪位哲学家说过：“你就尽管啐口水，一切交托给习惯势力。”瞧，又来了一群小家伙。
(打着各种手势，并向四面击打)
真糟糕，那个万物的创造者竟然认为不得不……救命呀!猿猴害人啦!救命呀!那老家伙真可恶。这些小家伙更坏。

HÆLEREN.
Min fader var hæler;
hans søn må hæle.

THE RECEIVER
My father received;
so his son keeps receiving.

DER HEHLER.
Mein Vater war Hehler;
Sein Sohn muß hehlen.

ORGAZDA.
Apám orzott,
Én is orzok.

AZ ORGAZDA
Orgazda apám volt,
más mi lehetnék?

Укрыватель краденого
Был мой - укрыватель,
И мне укрывать.

第五场
〔清晨。岩石累累，可以远眺沙漠，一边是岩石裂缝和一个洞穴。
一个贼和一个窝赃者带着皇帝的御袍和战马正藏在岩石裂缝里。身上披挂着华丽鞍辔的马被拴在一块石头上。远处可以望到骑士们。

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=e6865f8a-a7bf-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display