PEER GYNT
(turbánját messze hajítja)
Itt állok én, a török meg ott hever.
Nem vagy pogány szerepre való, te Peer.
Jó, hogy csupán a ruhádat érte,
s ahogy mondják, nem ment át se húsba, se vérbe. -
Mit akartam én itt? Várt-e siker?
Legjobb a keresztyén módon az élet,
vesd meg csak a páva-gőg modorát,
tiszteld a törvényt és a morált,
légy önmagad és ha elér a véged,
kapsz majd koszorút s halotti beszédet.
(Néhány lépést tesz.)
A lotyó; - már-már elment az eszem,
már-már megfosztott tőle egészen.
Manó legyek, ha megérthetem
bódulatom és beleszédülésem.
Jó, hogy már vége, s kár se követte!
Egy lépés még, s a világ kinevetne.
- Hibáztam, igaz; - de igaz az is ám,
hogy az állásom okozta hibám.
Nem is a személy bukott el itt maga,
hanem ez az én vállalt prófétaságom,
melyben nem volt meg a tett s a hatás sava,
s így állt bosszút az egész sutaságon.
Próféta lenni - komisz dolog ez!
Hivatalból járni a rangja ködében;
prófétai szempontból buta lesz,
mihelyt józanság ébred eszében.
Így hát a próféták hivatalának
köszönöm, hogy hódoltam a libának.
No de -
(Hangosan nevet.)
Gondoljuk csak meg! Az idő
futását fogni tipegve, táncmuzsikával!
Birkózni farkcsóválva az árral!
Lantolva és enyelegve hazudni,
s mint egy kakas - megkopasztva - lebukni:
prófétának vad ez és nem megfelelő. -
Kopasztva igen! És, pfuj, be csunyán;
de maradt egy kis rezerva is ám,
odatúl Charlestownban s itt a zsebemben;
nem mondhatom azt, hogy tönkrementem.
De hát a középszer, az se rossz.
Most nem köt a sors lóhoz, kocsihoz;
koffer, taligás terhemre sosem lehetnek;
szóval: ura lettem a helyzetemnek. -
Több út hív. Jobbra menjek-e, balra?
A döntés jelzi: ki bölcs, s ki a balga.
Lezárt ügy az üzleti pálya, belátom;
és a szerelem: levetett kabátom.
Rák módra menni? No ezt már nem teszem.
“Vissza-előre egy-idő az út -
ki is, be is szoritóba fut” -
így szólt egy szellemes írás, azt hiszem.
Újért, nemesebbért kellene élni;
célért, mely a harcot, a pénzt megéri.
Megírni a múltam, mitse hazudva,
könyvet, mely másokat is vezetni tudna?
Vagy - ej, van időm még erre bőven; -
s mi lenne, ha mint tudós utazó
kutatnék régi, torkos időkben?
Ez már igazán nekem való!
A krónikát már mint fiu megszerettem,
a tudománynak is hamar olvasója lettem. -
Követni az ember utját volna jó!
Piheként lebegni a történet vizében,
míg - mint álomban - a múltakat újraélem, -
látom: jóért hogy ömlik a hősi vér,
- de fedett helyről, hol semmi veszély sem ér -
látom: mártír hal, az eszme hősei hullnak,
látok kelő s bomló birodalmakat -
kicsiből naggyá nőtt korszakokat;
szóval: leszedem a fölét a múltnak. -
Veszek egy Beckert, kronológiája
kalauzom lesz a régi világba.
Igaz: a tudás még gyenge ma bennem,
s bonyolultság sok van a nagy történelemben!
Nem baj: ha kutatni balga módra kezdesz,
az eredmény annál érdekesebb lesz. - -
Mily nagyszerű: látni a célt magát,
s el is érni; ha kell, tüzön-vizen át.
(Csendes elérzékenyedéssel.)
Tépj le minden nyügöző köteléket,
hazád, barát ne kössön meg soha téged, -
a vagyont, a kincset felrobbantani, -
a szerelmi vágynak jó éjt mondani, -
az igazság nagy misztériumáért, -
(Szeméből könnyet törül.)
az igazi kutató kritériumáért! -
Sosem éreztem ilyen üdvösséget.
Most látom, hogy mire szánt a végzet.
Most kell a kitartás, mert nagy a tét!
Tán megbocsátható, ha kevélyen
magamat ma férfi-Peernek, a lét
császárának s a sorsom urának érzem. -
A múlt summáját kellene most elérnem;
az élők útjairól végképp letérnem;
egy ócska cipőt sem ér a jelen;
a férfia hűtlen és gerinctelen;
a szelleme lomha, tettre nem ép; -
(Vállat rándítva.)
s a nő - csupa állhatatlan, gyatra nép!
(Elmegy.)
培尔
(站起来)
还有折磨! 美妙的、短暂的——一股阵痛!
安妮特拉
安妮特拉遵先知之命。再会!
(用鞭子抽打他的膝关节,然后骑上马飞快地驰过沙漠)
培尔
(惊愕)
呃,我……
第九场
〔景同前一场。
一小时以后。培尔•金特边沉思默想,边脱掉身上的东方装束。最后,他从衣袋里掏出旅行帽戴在头上,又是通身欧洲人打扮站在那里了。
培尔:
(把阿拉伯头巾尽量扔得远远的)
倒在那里的是土耳其佬,我依然是我!这种异教徒的习俗对我们没好处。幸而它随着衣服一道脱掉了,而不是像纹身那样刺进我的皮肤。我在他们当中能干些什么?我是个基督教徒!还有比这更好的吗?丢掉那孔雀毛做的装饰。奉公守法,讲道德,这才是生活的正路。我必须恢复自己真正的面目,确保我死后有牧师在墓地上主持葬礼,我的棺材上将放上鲜花。
(朝前走几步)
那个小荡妇——我差一点儿就昏头昏脑起来。除非我是个山妖,才能弄清楚是什么把我迷上的。谢谢上帝,总算过去啦。这个玩笑要是进一步再开下去,我可就显得十分可笑了。