puṇyam apy etat trayaṃ kriyā ’pi vastv api yathāyogam iti puṇyakriyāvastu |
tadyathā karma ca te panthānaś ca panthāna eva ca karmaṇa iti karmaṃpathā uktāḥ |
tatra dānamaye tāvat puṇyakriyāvastuni kāyavākkarma tridhā bhavati |
tatsamutthāpikā cetanā puṇyaṃ ca kriyā ca |
tatsahabhuvo dharmāḥ puṇyameva | śīlamayaṃ tu kāyavākkarmaiveti tridhā bhavati |
bhāvanāmayo maitrī puṇyaṃ ca puṇyakriyāyāś ca vastu |
tatsaṃprayuktāyāścetanāyā maitrīmukhenābhisaṃskaraṇāt tatsahabhuvaścetanā śīlaṃ ca puṇyaṃ ca kriyā ca |
anye tatsahabhuvaḥ puṇyameva puṇyasya vā kāraṇaṃ puṇyakriyā puṇyaprayogastasyā etāni trīṇi vastūni |
eṣāṃ saṃpādanārthaṃ puṇyaprayogārambhāditi |
kuśalacetanāparamārthena puṇyakriyā |
tasyā etāni vastūnītyapare |
釋(3)曰。此施等三。亦福亦業亦類。如應次第。
譬如(4)業道。彼亦業亦道。但業家道非業。故説業道。
(5)此三亦爾。於施性福業類中。身口業有三種。
(6)能發起故。意有二。亦福亦業。
餘諸法共彼倶(7)起。但福非業非類。於戒性中但身口業故*唯(8)有三種。
於修性中慈無量修。但福亦是福業(9)類。
與此相應故意。由慈門所生起故。與此觀(10)倶起故。意及戒亦福亦業。
所餘信等相應法。(11)但福非餘。復次造作福名福業。謂福前分行。(12)此三是前分依止類。
爲成就此三。是故作福
(13)眞實福業*唯是故意。
此三是故意所縁福業(14)類。餘師説如此。
(3)論曰。三類皆福。或業或事。隨其所應
如業(4)道説。謂如分別十業道中有業亦道有道(5)非業。此中有福亦業亦事。有福業非事。有(6)福事非業。有唯是福非業非事。
且施類中(7)身語二業具福業事三種義名。
彼等起思唯(8)名福業。
思倶有法唯受福名。戒類既唯身語(9)業性故。皆具受福業事名。
修類中慈唯名福(10)事。業之事故。
慈相應思以慈爲門。而造作(11)故。慈倶思戒唯名福業。
餘倶有法唯受福(12)名。或福業名顯作福義。謂福加行事顯所依。(13)謂施戒修是福業之事。
爲成彼三起福加(14)行故。
有説。唯思是眞福業。
福業之事謂施戒(15)修。以三爲門福業轉故。