RITA
(halvt smilende).
Ak ja, du har godt for at snakke, du. Hvis jeg var så – så fornuftig som du, så havde jeg vel sluppet ham løs før – kanske. Men jeg syntes ikke, jeg kunde det, Asta! Det stod for mig, som om jeg aldrig vilde få ham igen mere. Kan du da ikke så godt forstå det?
RITA.
[Half smiling.]
Oh yes, it’s all very well fair you to talk. If I were as--as reasonable its you, I suppose I should have let him go before--perhaps. But I positively could not, Asta! It seemed to me I should never get him back again. Surely you can understand that?
RITA
(könnyed mosollyal)
Könnyen beszélsz. Ha én olyan meggondolt lennék, mint te, előbb bocsátottam volna el, — meglehet. De nem volt rá erőm, Asta! Ugy éreztem, hogy elvesztem és soha sem nyerem többé vissza, ha egyszer eltávozott tőlem. Meg tudod ezt érteni?
吕 达
(半笑不笑地）
对，你说得挺容易。要是我能像你--- 像你那么懂道理，我也许早就让他出门了。可是，艾斯达，我绝对做不到！ 我仿佛觉得他一出门就不会回来了。这道理你总该懂得吧？
http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=record&uid=5d54e876-ba9d-11e0-ab97-001cc4df1abe
