FRU BORKMAN
(lytter op; det tindrer af glæde i hendes øjne og hun hvisker uvilkårligt):
Erhart! Endelig!
(Hun rejser sig og ser ud gennem forhænget. Synes skuffet og sætter sig igen på kanapéen til sit arbejde.)
(Stuepigen kommer lidt efter ind fra entréen med et visitkort på en liden brikke.)
MRS. BORKMAN.
[Listens; her eyes sparkle with gladness and she involuntarily whispers.]
Erhart! At last!
[She rises and draws the curtain a little aside to look out. Appears disappointed, and sits down to her work again, on the sofa. Presently THE MAID enters from the hall with a visiting card on a small tray.]
BORKMANNÉ.
(Felüti fejét; szemei ragyognak az örömtől és önkénytelenül suttogja.)
Erhard! Végre!
(Fölkel, a függönyök közt kinéz. Csalódottnak látszik és visszaül a divánra, kézi munkájához.)
(Kis idő mulva a külső bejáráson át, belép a szobaleány, kis tálczán névjegyet hoz.)
博克曼太太
（细听，眼睛里闪出喜悦的神情，不由自主地低声）
遏哈特！他好容易来了!
（她站起来，把窗幔拉开一点往外瞧。她脸上露出失望的神气，重新回到沙发上做活。过不多时，女仆拿着一只小托盘，从外厅进来。盘子里有一张名片。）
http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=record&uid=6e9be368-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe
