BORKMANNÉ.
Bizonyosan Erhard. —
(Az ajtón hirtelen kopognak, mely rögtön kinyilik. Viltonné estély-öltözetben, fölötte köpönyeg — belép. Mögötte a szobaleány, a ki nem jutott hozzá, hogy bejelentse, most áll, nem engedve, mit tegyen? Az ajtó félig nyitva marad. Viltonné feltűnő szép deli asszony, a harmincas években. Telt, piros, mosolygó ajak. Élénk szemek, tömött, sötét haj.)