BORKMAN
(sagte, ligesom i skræk).
Aldrig under tag igen! Her ude i natten er det så godt at være. Gik jeg op på salen nu, – loft og vægge vilde skrumpe sig sammen. Knuge mig. Klemme mig flad som en flue –
BORKMAN.
[Softly, as though in terror.]
Never under a roof again! It is so good to be out here in the night. If I went up into the gallery now, ceiling and walls would shrink together and crush me--crush me flat as a fly.
BORKMAN.
(Halkan, mintha rémületben beszélne.)
Soha többé fedél alá! Oly jó idekünn az éjszakában. Ha most megint fölmennék a terembe, — összezsugorodnának a falak, a tető. — Agyonnyomnának. Összelapitanának mint egy legyet. —
博克曼
（低声，好像心里害怕）
我再也不进屋了！ 在这外头过夜，舒服极了。如果我现在再上楼，墙和天花板都会挤到一块儿，把我像苍蝇一样压得扁扁的。
http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=record&uid=70d7d114-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe
