PEER GYNT.
Köd, hamu, dögvész a tájon,
Itt építs hát, mesterem,
Dögpárától szállva álljon
Nagy műved, a sírverem.
Álmok, ál-tudás, hazugság
Építik föl a gúlát,
Belül a lépcsők befutják,
Álerények, ál-tusák.
Aggódás a bűnbánat helytt,
Átok a szent borzalom helytt,
S a tetőre írd az ékít:
Petrus Gyntus Caesar fecit.
(Hallgatózik.)
Milyen sírás, hogy zokog!
Mily üvöltés, hogyan tombol!
Lábam előtt gomolyok,
Mit akartok? el utamból!