ELLIDA. Jo, jo visst! Å Gud, kære Arnholm, det er slet ikke således, som De tænker. Det er noget så rent ubegribeligt. Jeg véd ikke, hvorledes jeg skulde kunne fortælle det. De vilde bare tro, at jeg var syg. Eller at jeg var rent gal.
ELLIDA. Yes, yes, it is! Oh, good heavens! Dear Arnholm, it is not what you think. It is something so absolutely incomprehensible, I don’t know how I could tell it you. You would only think I was ill, or quite mad.
阿恩霍姆 亲爱的房格尔太太，你非得把那件事从头到尾告诉我不可。
ELLIDA De, de igen! Istenem, ez egyáltalán nem úgy van, kedves Arnholm, mint ahogy gondolja. Minden teljesen felfoghatatlan. Nem is tudom, hogyan mondjam el. Csak azt hihetné, hogy beteg voltam. Vagy hogy nem voltam észnél.
