Bibliotheca Polyglotta

John Gabriel Borkman

Complete text

FØRSTE AKT

(Fru Borkmans dagligstue, udstyret med gammeldags, falmet pragt. En åben skydedør fører ind i en havestue med vinduer og glasdør i baggrunden. Derigennem udsigt til haven, hvor snevejret fyger i tusmørket. På højre sidevæg indgangsdør fra forstuen. Længere fremme en stor,gammel jernovn med ild i. Til venstre, noget tilbage, en enkelt, mindre dør. Foran på samme side et vindu, dækket af tykke forhæng. Mellem vinduet og døren en kanapé med hestehårs betræk og med et tæppe-belagt bord foran. På bordet en tændt lampe med skærm. Ved ovnen en højrygget lænestol.)
(Fru Gunhild Borkman sidder på kanapéen med sit hækletøj. Hun er en ældre dame af koldt, fornemt udseende, med stiv holdning og ubevægelige ansigtstræk. Hendes rige hår er stærkt grånet. Hænderne fine, gennemsigtige. Klædt i en tyk mørk silkedragt, som oprindelig har været elegant, men nu noget slidt og medtagen. Uldsjal over skuldrene.)
(Hun sidder en stund opret og urørlig ved hækletøjet. Så høres udenfor bjældeklang fra en forbikørende slæde.)

ACT FIRST

MRS. BORKMAN’s drawing-room, furnished with old-fashioned, faded splendour. At the back, an open sliding-door leads into a garden-room, with windows and a glass door. Through it a view over the garden; twilight with driving snow. On the right, a door leading from the hall. Further forward, a large old-fashioned iron stove, with the fire lighted. On the left, towards the back, a single smaller door. In front, on the same side, a window, covered with thick curtains. Between the window and the door a horsehair sofa, with a table in front of it covered with a cloth. On the table, a lighted lamp with a shade. Beside the stove a high-backed armchair.
MRS. GUNHILD BORKMAN sits on the sofa, crocheting. She is an elderly lady, of cold, distinguished appearance, with stiff carriage and immobile features. Her abundant hair is very grey. Delicate transparent hands. Dressed in a gown of heavy dark silk, which has originally been handsome, but is now somewhat worn and shabby. A woollen shawl over her shoulders.
She sits for a time erect and immovable at her crochet. Then the bells of a passing sledge are heard.

ELSŐ FELVONÁS

(Borkmanné szobája. Régi divatú gazdag, de megviselt butorzat. A háttérben egy nyitott üvegajtó a kerti szobába szolgál, melynek ablakai fenyves vidékre néznek, a hol a hóvihar az esthomályban még látható. A jobb oldalon ajtó, külső bejérattal. Előbbre egy nagy vaskályha, mely fütve van. Balra, egy kicsit hátrább egy kisebb ajtó. Balra, elől ablak, nehéz függönyökkel. Az ablak és az ajtó között egy diván lószőr-huzattal, előtte asztal teritővel. Az asztalon égő lámpa ernyővel. A kályha mellett egy magashátu karszék.)
(Borkmanné a divánon ül, kezében horgolása. Idős hölgy, hideg, előkelő külsejű. Tömött haja erősen szürkül. Kezei finomak, átlátszók.Sötét, nehéz selyemruhát visel, mely valamikor elegáns volt, de ma, törődött, elviselt. A vállán gyapju shawl.)
(Egy ideig mereven, mozdulatlanul ül, a nélkül, hogy horgolásával törődnék. Kivülről egy elhaladó szán csörgetyüjének hangja hallatszik.)

第一幕
博克曼太太的会客室，讲究的装饰已经陈旧而黯淡了。后面有一扇开着的推拉门，通到一间有许多窗户和一扇玻璃门的贴近花园的屋子，从那儿望出去，可以看见一片园景，急雪正在暮色中扫荡。右首有一扇门通外厅。往前来，有一只旧式大铁炉，里头生着火。左首靠后，有一扇小门。左首向前，有一扇遮着厚幔子的窗户。窗与门之间，摆着一张马鬃呢沙发，前面有一张蒙桌布的桌子。桌上点着一盏有罩灯。炉旁有一把高背扶手椅。
博克曼太太坐在沙发里编织东西。她是一位年长妇人，带着一副凛若冰霜的神情，僵硬的体态，板滞的面貌。丰厚的头发已经很花白了，一双手是娇嫩光泽的。身上穿一件黑绸厚长衣，那件衣服原来是很漂亮的，现在却有点敝旧了。肩膀上披着一幅羊毛围巾。
她直僵僵一动都不动地坐着做活。过了会儿，听见一辆在门外经过的雪橇的铃声。

FRU BORKMAN
(lytter op; det tindrer af glæde i hendes øjne og hun hvisker uvilkårligt):
Erhart! Endelig!
(Hun rejser sig og ser ud gennem forhænget. Synes skuffet og sætter sig igen på kanapéen til sit arbejde.)
(Stuepigen kommer lidt efter ind fra entréen med et visitkort på en liden brikke.)

MRS. BORKMAN.
[Listens; her eyes sparkle with gladness and she involuntarily whispers.]
Erhart! At last!
[She rises and draws the curtain a little aside to look out. Appears disappointed, and sits down to her work again, on the sofa. Presently THE MAID enters from the hall with a visiting card on a small tray.]

BORKMANNÉ.
(Felüti fejét; szemei ragyognak az örömtől és önkénytelenül suttogja.)
Erhard! Végre!
(Fölkel, a függönyök közt kinéz. Csalódottnak látszik és visszaül a divánra, kézi munkájához.)
(Kis idő mulva a külső bejáráson át, belép a szobaleány, kis tálczán névjegyet hoz.)

博克曼太太
（细听，眼睛里闪出喜悦的神情，不由自主地低声）
遏哈特！他好容易来了!
（她站起来，把窗幔拉开一点往外瞧。她脸上露出失望的神气，重新回到沙发上做活。过不多时，女仆拿着一只小托盘，从外厅进来。盘子里有一张名片。）

FRU BORKMAN
(hurtig).
Kom studenten alligevel?

MRS. BORKMAN.
[Quickly.]
Has Mr. Erhart come after all?

BORKMANNÉ.
(Hirtelen.)
Hát mégis megjött az ifju ur?

博克曼太太
（急忙地）
是不是遏哈特先生到底来了？

STUEPIGEN.
Nej, frue. Men her er en dame ude –

THE MAID.
No, ma’am. But there’s a lady----

SZOBALEÁNY.
Nem, nagyságos asszonyom. Hanem egy asszonyság van odakünn.

女仆
不是，太太。可是有一位女客--

FRU BORKMAN
(lægger hækletøjet tilside).
Nå, fru Wilton altså –

MRS. BORKMAN.
[Laying aside her crochet.]
Oh, Mrs. Wilton, I suppose----

BORKMANNÉ.
(Leteszi horgolását.)
Ah! Viltonné?

博克曼太太
（把活计搁在一旁）
哦，大概是威尔敦太太吧？

STUEPIGEN
(går nærmere).
Nej, det er en fremmed dame –

THE MAID.
[Approaching.]
No, it’s a strange lady----

SZOBALEÁNY.
(Közelebb jön.)
Nem, egy idegen asszonyság.

女仆
（走近）
不是。是一位不认识的女客。

FRU BORKMAN
(rækker efter kortet).
Lad mig se – (læser; rejser sig hurtig og ser stivt på pigen.) Er De viss på, at det er til mig?

MRS. BORKMAN.
[Taking the card.]
Let me see---- [Reads it; rises hastily and looks intently at the girl.] Are you sure this is for me?

BORKMANNÉ.
(A névjegy után nyúl.)
Adja ide. — (Elolvassa, hirtelen föláll, és mereven néz a szobaleányra.)
Bizonyos benne, hogy ez a névjegy nekem szól?

博克曼太太
（拿起名片）
让我看看。（念名片，慌忙站起来，眼睛盯着女仆）你确实知道她是要见我吗？

STUEPIGEN.
Ja, jeg forstod det, som det var til fruen.

THE MAID.
Yes, I understand it was for you, ma’am.

SZOBALEÁNY.
Igenis, én ugy értettem, hogy a nagyságos asszonynak.

女仆
是，太太，我知道她是要见您。

FRU BORKMAN.
Bad hun om at få tale med fru Borkman?

MRS. BORKMAN.
Did she say she wanted to see Mrs. Borkman?

BORKMANNÉ.
Azt mondta, hogy Borkmannéval akar beszélni ?

博克曼太太
她是说要见博克曼太太吗？

STUEPIGEN.
Jaha, det gjorde hun.

THE MAID.
Yes, she did.

SZOBALEÁNY.
Igenis, azt mondta.

女仆
是，她是这么说。

FRU BORKMAN
(kort; besluttet).
Godt. Så sig, at jeg er hjemme.
(Stuepigen åbner døren for den fremmede dame og går selv ud.)
(Frøken Ella Rentheim kommer ind i stuen. Hun ligner søsteren af udseende; men hendes ansigt har et mere lidende end hårdt udtryk. Det bærer endnu præg af stor, karakterfuld skønhed i tidligere år. Det svære hår er strøget op i naturlige bukler fra panden og er ganske sølvhvidt. Hun er klædt i sort fløjl med hat og peltsfodret kåbe af samme stof.)
(Begge søstrene står en stund i taushed og ser prøvende på hinanden. Hver af dem venter øjensynlig, at den anden skal tale først.)

MRS. BORKMAN.
[Shortly, resolutely.]
Good. Then say I am at home.
[THE MAID opens the door for the strange lady and goes out. MISS ELLA RENTHEIM enters. She resembles her sister; but her face has rather a suffering than a hard expression. It still shows signs of great beauty, combined with strong character. She has a great deal of hair, which is drawn back from the forehead in natural ripples, and is snow-white. She is dressed in black velvet, with a hat and a fur-lined cloak of the same material.]
[The two sisters stand silent for a time, and look searchingly at each other. Each is evidently waiting for the other to speak first.]

BORKMANNÉ.
(Kurtán, határozottan.)
Jól van. Mondja meg hát, hogy itthon vagyok.
(A szobaleány ajtót nyit a vendég előtt, azután kimegy. Rentheim Ella belép. Hasonlít nővéréhez, azonban arczkifejezése inkább szenvedő, mint kemény. Még viseli egykori, nagy, lelkes szépségeinek nyomait. Tömött, ezüstfehér haja természetesen hullámos, homlokából ki van simítva. Ruhája fekete bársony, kalapja és prémmel bélelt felöltője ugyanazon szövetből.)
A két testvér egy ideig szótlanul szemléli egymást. Mindegyik azt látszik várni, hogy a másik vessen véget a hallgatásnak.)

博克曼太太
（坚决干脆）
好。既然如此，我就见她。
（女仆给女客开门，自己出去。艾特。瑞替姆走进来。她长得很像她姐姐，只是脸上表现的是忧愁痛苦而不是一团冰霜，眉宇间还留着当年那种绝世风姿和坚强性格的痕迹。丰厚的头发顺着天然浪纹向后梳掠，白得像雪一样。她穿一件黑丝绒衣服。帽子和皮外氅都是同样的材料。）
（姐妹俩一言不发地站着，仔细对看了会儿。彼此都在等对方先说话。）

Permanent link

http://www2.hf.uio.no/common/apps/permlink/permlink.php?app=polyglotta&context=ctext&uid=6ea05434-bacb-11e0-ab97-001cc4df1abe

Choose languages

Choose images, etc.

Choose languages

Choose display